Az alapítványi fenntartásúvá vált Budapesti Corvinus Egyetem karainak helyét februártól egyetemi intézetek veszik át. A dolgozók a karok és a szenátus jogainak visszavágásától tartanak és információhiányra panaszkodnak - írja a Népszava.
Február elejétől megszünteti az összes, a gazdálkodási, a társadalomtudományi és a nemzetközi kapcsolatok, valamint a közgazdaság-tudományi kart a Budapesti Corvinus Egyetem új vezetése, a karok helyét 11 egyetem intézet veszi át - írja a Népszava egyetemi forrásokra hivatkozva. Ezek közül 6 üzleti, 3 közgazdasági, 2 pedig társadalomtudományi profilú lesz, és az akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes alá tartoznak majd.
A Corvinus júliusban vált alapítványi fenntartásávúvá a Maecenas Universitatis Corvini vagyonkezelő alapítványon keresztül. Az egyetem vezetésének ígérete szerint az egyetemi intézetek az eddiginél nagyobb autonómiát élveznek majd, és megmaradnak a szakfejlesztési bizottságok is az oktatók és a hallgatók részvételével.
Az átalakításokat ugyanakkor bírálják az oktatók, mivel a kari tanácsok eddig véleményt mondhattak az intézmény költségvetéséről, az adott karon működő szakokról. Toronyai Gábor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) Corvinuson működő bizottságának vezetője szerint az is kérdés, hogy az alapítványi kuratórium törvényesen írta-e át az egyetem szervezeti és működési szabályzatát, ami a karok megszüntetését lehetővé tette. A dolgozók félnek, hogy az egyetem szenátusának jogköre, különösen intézményfenntartási és költségvetési ügyekben, szűkülni fog.
A név nélkül nyilatkozó érintettek szerint nem kaptak időben tájékoztatást a változásokról, az pedig a mai napig nem világos, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után milyen védettségek és juttatások illetik majd meg a dolgozókat.
A Corvinus vezetése szerint az egyetemi karok megszüntetésével fölösleges párhuzamosságokat küszöbölnek ki, nem lesznek például külön kari tanulmányi osztályok, és az egyetemen belüli együttműködést ösztönzik. Szerintük ez a minta általános a Corvinust is a soraiban tudó Community of European Management Schools (CEMS) egyetemi hálózatnál. Hozzátették: egy átalakulási folyamat közben nem lehet minden egyes lépésről előre tájékoztatni a munkatársakat, mert „azzal elveszne a mozgástér az időközbeni korrekcióra”.
Állításuk szerint Anthony Radev, a Corvinus elnöke végiglátogatta az intézeteket szeptemberben és októberben, a Népszava szerint ugyanakkor az oktatók hétfőn fél ötkor kaptak egy körlevelet a változásokról, miután a lap megkereste az egyetem vezetését. A vezetőség egyébként azt ígéri, a jövőben megemelik az oktatók alapbérét.
A Corvinus után újabb egyetem fenntartását alakíthatják át
A pesti egyetem után a győri Széchenyi István Egyetem kerülhet ki az állami fenntartásból - írja a Népszava.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
