2020 után a felsőoktatásban is bevezetnék a kompetenciamérést: a hallgatóknak a képzés elején, illetve a végzés előtt kellene online formában kitölteniük egy tesztet - írja a Magyar Nemzet.
A felsőoktatási kompetenciamérés bevezetésétől az oktatásirányítás a lemorzsolódás csökkenését várja. A mérési eredmények az intézmények számára is kijelölik majd a képzések fejlesztési irányait, illetve segítenek azonosítani a lemorzsolódásban veszélyeztett hallgatói kört - írja a Magyar Nemzet.
Egy tavaly közzétett országos vizsgálat szerint – amelyet a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központja készített – az alapképzésekben a hallgatók negyven, a mesterképzésekben 15 százaléka sikertelenül zárja a tanulmányait, a doktori képzésben résztvevőknek pedig az ötven százaléka morzsolódik le - írja a lap.
A kompetenciamérés bevezetését egy 2017-ben indult, 1,9 milliárd forintos forrásból megvalósuló uniós projekt keretein belül készítik elő. Az Oktatási Hivatal (OH) honlapján elérhető dokumentumok szerint jelenleg nemzetközi szakértők bevonásával zajlanak az intézményi egyeztetések, a rendszerszintű bevezetést pedig 2020 őszétől tervezik.
A képzés elején, illetve a végzés előtt is két-két általános alapkészséget mérnének, emellett az intézménynek az adott képzési területen fontos, szakspecifikus kompetenciákat is vizsgálhatnák egy további teszt keretében. A Magyar Nemzet kereste az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) a mérés részleteivel kapcsolatban, de még nem kaptak választ.
A központosítás és a tanárok leterheltsége miatt romlik a diákok teljesítménye a PSZ alelnöke szerint
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a diákok teljesítményében megfigyelhető negatív tendencia visszavezethető 2013-ig, amikor állami kézbe kerültek az oktatási intézmények, de a tanárok és a diákok leterheltsége is közrejátszik, a lemaradókkal pedig nincs, aki foglalkozzon. Szerinte a gyerekek egyedi fejlődési szakaszait kellene figyelembe venni a feszes tanterv teljesítése helyett.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
