Így számolják a felvételi pontokat 2024-ben

A felvételi pontokat a korábbi években és idén is 500 pontos rendszerben számítják, vagyis

• 200 pontot továbbra is a tanulmányi eredményekért,
• 200 pontot az érettségi eredményekért,
• 100 pontot pedig az intézményi pontokért (korábban többletpontok) lehet kapni.

A korábbi évekhez képest nagy változás, hogy 2024-től az egyetemek maguk határozzák meg, melyik az a két tárgy, aminek az eredményét figyelembe veszik, és azt is előírhatják, hogy az adott tárgyból a felvételhez milyen szintű érettségit kérnek.

A pontok számításában fontos módosítás, hogy a sikeres középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének mindössze kétharmadát kaphatják majd meg pontszámként a felvételizők, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményét továbbra is százszázalékban számolják.

Például egy 87 százalékos középszintű magyarérettségiért a diák csak 58 pontot kap, míg ha ugyanennyit teljesít az emelt szintű érettségin, akkor 87-et.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ezen kívül az egyetemek, főiskolák 2024-től maguk dönthetik el:

• a középiskolai eredményeknél milyen tárgyakat fogadnak el

• mit ismernek el ötödik érettségi tárgyként,
• előírnak-e minimumponthatárt
• és mire adnak intézményi pontokat.

Intézményi pontok: egyetemenként eltérőek

Míg korábban központilag határozták meg mennyi pluszpontot ér a nyelvtudás vagy az emelt szintű érettségi, most minden egyetem maga döntheti el, hogy mire mennyi intézményi pontot ad. Az ELTE-n például nyelvenként B2 (középfokú) komplex nyelvvizsgáért 28 pontot, a C1-es felsőfokúért pedig 50 pontot lehet kapni. A Semmelweis Egyetem általános orvosi osztatlan képzésén ehhez képest az angol vagy német középfokúért csak 20, a felsőfokúért 40, a francia, olasz, spanyol, portugál, latin B2-es nyelvvizsgáért 15, C1-esért pedig 30 pont jár.

Az emelt szintű érettségiért sem jár automatikusan a pluszpont. A Semmelweis Egyetem fogorvosi képzésén például kötelező a két emelt szintű érettségi biológiából és fizikából vagy kémiából, de nem kapnak érte a felvételizők pluszban intézményi pontot. Ehhez képest a Debreceni Egyetem fogorvosi szakán pedig az emelt szintű érettségi eredményétől függ az intézményi pontok száma. Ha valaki a Corvinuson gazdálkodási és menedzsment alapszakra akar bekerülni, csak akkor kapja meg az 50 többletpontot, ha magyarból, filozófiából, üzleti gazdaságtanból, történelemből, matekból, földrajzból vagy idegen nyelvből tett emelt szintű érettségit.

Szintén felsőoktatási intézménytől függ, hogy mennyi pontot ad az esélyegyenlőségre, a versenyeredményekre vagy éppenséggel a sportteljesítményre.

Az idei évben a felvételi pontok számításánál azonban elsőre meghökkentő dolgok is számítanak. A Dunaújvárosi Egyetem honlapja szerint a felvételizőnek 15 pluszpont jár azért, ha valamelyik családtagja – nagyszülő, szülő, gyerek, testvér, valamint házastárs – az intézményben tanult. Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanévenként 15 pontot, összesen pedig 50 pontot jelenthet - a maximálisan megszerezhető 100 pontból - ha a jelentkező a középiskolai évei alatt katolikus hittanra járt.

Az Óbudai Egyetemen az országos e-Sport bajnokságon történő részvétel után 3 pont, nemzetközi verseny esetében 5 pont jár. Dobogós eredményért az előbbi esetben 10 pont, az utóbbinál pedig 20 többletpontot lehet szerezni.

Ezek után nem meglepő, hogy egy felvételizőnek, aki mondjuk három különböző egyetemen ugyanazt a képzést jelölte meg, az idei felvételin nem egy, hanem három különböző pontja lett.

Ráadásul a helyzetet nem könnyítette meg, hogy a középiskolai tanulmányi-és az érettségi eredményeket az Oktatási Hivatal rögzítette, míg az intézményi pontokat az egyetem. Például adminisztratív hiba eleinte a Semmelweis Egyetemen nem fogadták el a biológia-egészségtan tantárgyat középiskolai eredményként, és alig egy héttel a ponthatárok előtt több felvételizőnél nem a legjobb érettségijei alapján számoltak.

Nem tudni egy szakra pontosan hányan jelentkeztek

Emellett pedig az idei évben az Oktatási Hivatal nem közölte, hogy az adott szakra hányan jelentkeztek, csak az elsőhelyes jelentkezők illetve a jelentkezések száma ismert. Ez utóbbi azért is érdekes, mert egy jelentkező ugyanarra a szakra akár 5-6 jelentkezést is leadhat.

Ezen kívül nem tudni a kapacitásszámokat, vagyis azt, hogy az adott egyetem maximum hány jelentkezőt vehetnek fel a szakra vagy éppenséggel mennyitől indítják el. Csupán szakterületenként az állami ösztöndíjas keretszámokat tudni. Például hiába évek óta a legnépszerűbb hazai egyetem az ELTE, mégis idén mintegy 1800 fővel kevesebb (csak 10 820) diákot vehetnek fel állami ösztöndíjas helyre.

Mivel a ponthatárokat a kapacitásszám, a jelentkezők száma és a pontszáma is erősen befolyásolja, így nehéz előre pontosan megjósolni, hogy csökkennek, növekednek vagy éppenséggel stagnálnak-e az idei ponthatárok. Feltehetően azokon a szakokon, egyetemeken, ahova a legtöbben jelentkeztek, most is nagy lesz a verseny.

A legnépszerűbb gazdálkodási és menedzsment alapképzésen nagyjából ugyanannyian jelentkeztek első helyen az ELTE-re, a Corvinusra és a BGE-re. Feltehetően ezeken az egyetemeken erre a szakra idén is 400 pont felett lehet majd bekerülni.

A legnépszerűbb képzések közül pszichológia alapszakon és osztatlan jogász szakon az ELTE-t jelölték meg toronymagasan a legtöbben az első helyen, ezért nem lepődnénk meg, ha mindegyiken 450 pont felett húznák meg a ponthatárt.

Hogy végül hogyan alakulnak az idei ponthatárok, kövessétek velünk az Eduline-on, mutatunk mindent élőben. Addig is a 2023-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.