Már csak alig néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig. Mutatjuk azokat az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos szakokat, amiket csak egyetlen diák írt be első helyre.
Idén 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre. Ha az egyetemeket nézzük, akkor a legtöbben, mintegy 17 ezren első helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanulnának ősztől.
9950 jelentkezővel a második legnépszerűbb felsőoktatási intézmény a Debreceni Egyetem, a harmadik a 8395 jelentkezőt vonzó Szegedi Tudományegyetem, a negyedik pedig 7292 jelentkezővel a Pécsi Tudományegyetem. Az ötödik legnépszerűbb felsőoktatási intézmény a Budapesti Gazdasági Egyetem lett 6729 jelentkezővel.
hogy legtöbben - 6801 fő - gazdálkodási és menedzsment alapképzésre készülnek, ami évek óta letaszíthatatlan a népszerűségi lista éléről. A képzeletbelei dobogó második fokára a pszichológia került 4948 jelentkezővel, amit az osztatlan jogászképzés követ.Azt, hogy egyes szakokra összesen hányan jelentkeztek - tehát a jelentkezési listájuk második, harmadik vagy sokadik helyén - az Oktatási Hivatal idén nem tette közzé, de feltehetően ezeken a szakokon, főleg a népszerű egyetemeken nagy lesz a verseny.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Ehhez képest vannak olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapszakok, amiket csak egyetlen diák írt be első helyen. Ezeknek döntő többsége olyan művészeti képzés, mint a klasszikus hárfa, cimbalom vagy éppenséggel zenekarvezetés, de akadnak közöttük gazdasági, műszaki, sőt informatikai képzések is.
Gazdasági képzések:
Műszaki képzések:
Informatikai képzések:
Bölcsészettudományi képzések:
Államtudományi képzések:
Agrártudományi képzések:
Természettudományi szakok:
A pedagógusképzések esetében 220 olyan osztatlan nappali tagozatos állami ösztöndíjas szak volt, amit első helyen csak egyetlen diák jelölt meg. Például az ELTE-n a földrajz-matematika, illetve a fizika-történelem szakos tanári képzést is csak egy felvételiző írta be az első helyre.
A társadalomtudományi képzések esetében a szocális munka alapszakot a Debreceni Egyetem nyíregyházi kampuszán illetve a Sárospataki Református Teológiai Akadémián is csak egyvalaki tette a listája elejére.
Összességében elmondható, hogy alapvetően a vidéki egyetemek kisebb kampuszain lévő szakokat jelölte meg egyetlen diák az első helyen, ami annak tükrében felettébb érdekes, hogy az állami ösztöndíjas helyeket éppen a vidéki egyetemeken bővítették.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
