Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Középszinten 77 972-en, emelt szinten 2278-an vizsgáznak az idei érettségi első kötelező vizsgatárgyából, magyar nyelv és irodalomból május 6-án 9:00-tól.
Ezekben a percekben kapták kézhez a feladatlapok első részét magyar nyelv és irodalomból a vizsgázók a 2025-ös tavaszi érettségik első napján.
A feladatok megoldására az emelt- és középszinten vizsgázók számára is 240 perc áll rendelkezésre. A feladatlapok mindkét szinten maximum 100 pontosak.
A vizsga I. része 2024 óta
Ezeket 90 perc alatt kell megoldaniuk a diákoknak.
Az emelt szinten vizsgázók szintén 90 percet kapnak. Nekik a vizsga I. részében egy 40 pontos szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort kell megoldaniuk, ami egy irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez kapcsolódik.
Ezt követően az érettségi II. részének megoldására mindkét szinten 150 percet kapnak a vizsgázók.
Azok, akik középszinten érettségiznek itt egy 500-800 szavas műértelmezés VAGY egy témakifejtő esszé közül választhatnak, amivel maximum 60 pontot szerezhetnek.
Ellenben az emelt szinten vizsgázóknak itt 40+20 pontot érő szövegalkotási feladatokat kell megoldaniuk, továbbá egy műértelmező szöveget és egy reflektáló szöveget kell írniuk.
A műértelmező szövegben vagy egy adott irodalmi művet kell elemezniük, értelmezniük és értékelniük, vagy két irodalmi alkotást összehasonlítaniuk. A reflektáló szövegben pedig egy érvelő vagy véleménykifejtő esszét kell megfogalmazniuk egy adott irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre. A műértelmezés elvárt terjedelme 600-800 szó, a reflektáló szövegé 250-450 szó.
A helyesírásért és külalkért mindkét szinten pontlevonás jár. Rossz helyesírás esetén maximum -8, a csúnya külalakért pedig maximum -2 pontot vonhatnak le.
A délelőtt eseményeit az Eduline-on követhetitek, ahol beszámolunk aról, milyen témákat kapnak és milyen feladatokkal kell megküzdeniük a diákoknak a vizsgán, délután pedig jövünk a szaktanár által kidolgozott nem hivatalos megoldásokkal. Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.