Több mint 80 ezren vizsgáznak ma; elkezdődött a magyarérettségi

Középszinten 77 972-en, emelt szinten 2278-an vizsgáznak az idei érettségi első kötelező vizsgatárgyából, magyar nyelv és irodalomból május 6-án 9:00-tól.

  • Székács Linda

Ezekben a percekben kapták kézhez a feladatlapok első részét magyar nyelv és irodalomból a vizsgázók a 2025-ös tavaszi érettségik első napján.

A feladatok megoldására az emelt- és középszinten vizsgázók számára is 240 perc áll rendelkezésre. A feladatlapok mindkét szinten maximum 100 pontosak.

Magyarérettségi 2025

A vizsga I. része 2024 óta

  • egy 40 pontos szövegértési-nyelvtani feladatsorból és
  • egy 20 pontos irodalmi tesztből áll.

Ezeket 90 perc alatt kell megoldaniuk a diákoknak.

Az emelt szinten vizsgázók szintén 90 percet kapnak. Nekik a vizsga I. részében egy 40 pontos szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort kell megoldaniuk, ami egy irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez kapcsolódik.

Ezt követően az érettségi II. részének megoldására mindkét szinten 150 percet kapnak a vizsgázók.

Azok, akik középszinten érettségiznek itt egy 500-800 szavas műértelmezés VAGY egy témakifejtő esszé közül választhatnak, amivel maximum 60 pontot szerezhetnek.

Ellenben az emelt szinten vizsgázóknak itt 40+20 pontot érő szövegalkotási feladatokat kell megoldaniuk, továbbá egy műértelmező szöveget és egy reflektáló szöveget kell írniuk.

A műértelmező szövegben vagy egy adott irodalmi művet kell elemezniük, értelmezniük és értékelniük, vagy két irodalmi alkotást összehasonlítaniuk. A reflektáló szövegben pedig egy érvelő vagy véleménykifejtő esszét kell megfogalmazniuk egy adott irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre. A műértelmezés elvárt terjedelme 600-800 szó, a reflektáló szövegé 250-450 szó.

A helyesírásért és külalkért mindkét szinten pontlevonás jár. Rossz helyesírás esetén maximum -8, a csúnya külalakért pedig maximum -2 pontot vonhatnak le.

A délelőtt eseményeit az Eduline-on követhetitek, ahol beszámolunk aról, milyen témákat kapnak és milyen feladatokkal kell megküzdeniük a diákoknak a vizsgán, délután pedig jövünk a szaktanár által kidolgozott nem hivatalos megoldásokkal. Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.