Több mint 80 ezren vizsgáznak ma; elkezdődött a magyarérettségi

Középszinten 77 972-en, emelt szinten 2278-an vizsgáznak az idei érettségi első kötelező vizsgatárgyából, magyar nyelv és irodalomból május 6-án 9:00-tól.

  • Székács Linda

Ezekben a percekben kapták kézhez a feladatlapok első részét magyar nyelv és irodalomból a vizsgázók a 2025-ös tavaszi érettségik első napján.

A feladatok megoldására az emelt- és középszinten vizsgázók számára is 240 perc áll rendelkezésre. A feladatlapok mindkét szinten maximum 100 pontosak.

Magyarérettségi 2025

A vizsga I. része 2024 óta

  • egy 40 pontos szövegértési-nyelvtani feladatsorból és
  • egy 20 pontos irodalmi tesztből áll.

Ezeket 90 perc alatt kell megoldaniuk a diákoknak.

Az emelt szinten vizsgázók szintén 90 percet kapnak. Nekik a vizsga I. részében egy 40 pontos szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort kell megoldaniuk, ami egy irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez kapcsolódik.

Ezt követően az érettségi II. részének megoldására mindkét szinten 150 percet kapnak a vizsgázók.

Azok, akik középszinten érettségiznek itt egy 500-800 szavas műértelmezés VAGY egy témakifejtő esszé közül választhatnak, amivel maximum 60 pontot szerezhetnek.

Ellenben az emelt szinten vizsgázóknak itt 40+20 pontot érő szövegalkotási feladatokat kell megoldaniuk, továbbá egy műértelmező szöveget és egy reflektáló szöveget kell írniuk.

A műértelmező szövegben vagy egy adott irodalmi művet kell elemezniük, értelmezniük és értékelniük, vagy két irodalmi alkotást összehasonlítaniuk. A reflektáló szövegben pedig egy érvelő vagy véleménykifejtő esszét kell megfogalmazniuk egy adott irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre. A műértelmezés elvárt terjedelme 600-800 szó, a reflektáló szövegé 250-450 szó.

A helyesírásért és külalkért mindkét szinten pontlevonás jár. Rossz helyesírás esetén maximum -8, a csúnya külalakért pedig maximum -2 pontot vonhatnak le.

A délelőtt eseményeit az Eduline-on követhetitek, ahol beszámolunk aról, milyen témákat kapnak és milyen feladatokkal kell megküzdeniük a diákoknak a vizsgán, délután pedig jövünk a szaktanár által kidolgozott nem hivatalos megoldásokkal. Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.