Sportfoglalkozások, felzárkóztatás, érettségi és középiskolai felvételi felkészítők – ezek várják az iskolai tanórák után a diákokat. Ez nem csak a gyerekek számára megterhelő, de a szülők pénztárcájának is. Egy 45 perces korrepetálás magántanárral akár már 12 ezer forintba is kerülhet.
Évek óta óriási tanárhiánnyal küzd az ország, mindössze 2231 pályakezdő pedagógus állt munkába a 2023/24-es tanévben. Ez többek között közös összefogásokat eredményezett iskolák között, de van olyan vidéki iskola, ahova jobb híján a takarítókat küldték be helyettesíteni. A legnagyobb hiány a reál- és természettudományos tárgyakat tanító tanárokból van, ezt igazolja, hogy van olyan iskola, ahol a biológiát is a rajztanár oktatja.
Akik orvostudományi képzésre vagy mérnöki szakra szeretnének jelentkezni gyakran szükségük van emelt érettségire bioszból, kémiából vagy matematikából (ebben a cikkünkben megnézhetitek, hogy mire adnak többletpontokat az egyetemek), viszont a megfelelő oktatás és szaktanár nélkül nehéz elegendő pontot elérniük. Emiatt gyakran az iskola után még különórákra járnak, hogy felzárkózzanak a tananyagból.
Az egyik magántanárokkal foglalkozó portálon megnéztük, hogy kifejezetten biológiatanárokat keresve milyen óradíjakat találni. Az óradíjak átlagosan 5-6 ezer forint körül mozognak a magánórákon, a legolcsóbb tanár 4900 forintot kér el 45 percért, de van olyan is, aki középiskolai és egyetemi szinten is tanít 50 percen keresztül, amiért 8 ezer forintot kér el. A portálon található tanárok általában magasabb szintű, egyetemi-vagy fejlesztő órákat tartanak, esetleg a tantárgyat valamilyen idegennyelven oktatják.
Mennyibe kerülnek a különórák?
Matematikatanárt már 3500 forintos óradíjjal is lehet találni, de átlagosan inkább 6 ezer forintot kell fizetni 45 percért, egyetemi szinten viszont van, aki 10500 forintot is elkér. Magyar nyelv és irodalomból is a 6-7 ezer forintos órabér a leggyakoribb, de itt több tanárt is találni 4 ezer forintos díjazással. Aki a történelemérettségihez keresne felkészítőt, annak nagyjából ötezer forintot kell rászánnia egy órára, de találni már 2 ezer forintért is magántanárt.
Egy lelkes és nagyon kedves tanár a saját szabadidejében, délutánonként teljesen ingyen korrepetálja a felzárkóztatásra szoruló alsós gyerekeket helyesírásból és matematikából – erről egy Pest megyei anyuka mesélt nekünk. Neki a lánya hetente kétszer is tanul a pedagógusnál a délelőtti órái után és nem ő az egyedüli, aki segítséget kap. Egy kispesti iskolában pedig ingyenes felvételi előkészítőre járhatnak az intézmény diákjai, hetente tartanak csoportos foglalkozásokat matekból és magyarból is hetedik osztálytól kezdve. Ezek viszont ritka esetek. Mivel a tanárok is túlterheltek, emiatt az a gyakoribb, hogy hetente több tízezret kell magántanárra költeniük a szülőknek.
"Mindkét lányom jár különórákra, a fiatalabbik a középiskolai felvételire készül, az idősebbik pedig az érettségire"
– mesélte lapunknak egy szigetszentmiklósi anyuka, aki elárulta, hogy hetente két-két órát tanulnak a gyerekek magántanárnál, 5-6 ezer forintért, tehát legalább heti 20 ezer forintot költenek az iskolán kívüli órákra. Korábban már jártak a lányok matektanárhoz, amikor a negyedikes középiskolai felvételire készültek két éve, ekkor még csak 3 ezer forintot fizettek a foglalkozásokért.
Szükség van különórákra?
A szülő azt érzi, hogy a különórák nélkül sajnos nagyon minimális az esély arra, hogy a gyereke bekerüljön a felsőoktatásba, ugyanis állatorvos szeretne lenni, illetve az általuk kiszemelt, jobb gimnáziumokba is magasak a ponthatárok. Szerinte az iskolai tanórák nem elegendőek arra, hogy ezeket az akadályokat meg tudják lépni a gyerekek külső segítség nélkül, ezért is döntöttek úgy, hogy magántanárhoz fordulnak.
Az anyuka aggodalmait alátámasztja, hogy a Budapest Intézet elemzése szerint egyre nehezebb egy jó osztályba, iskolába bejutnia még azoknak a gyerekeknek is, akiknek az édesanyja diplomás. A tanulmány szerint a 2018/2019-es tanévben a diplomás anyák gyerekeinek 45 százaléka jó, 34 százaléka átlagos, 21 százaléka pedig rossz osztályba járt. Az adatokból látszik, hogy minél magasabb az anya iskolai végzettsége, annál kisebb az esélye, hogy a diák rossz osztályba jár. A diplomás anyák esetében pedig a gyerek kétszer nagyobb eséllyel került be egy jó osztályba, mintha az édesanyja csak az általános iskolát végezte volna el.
Viszont a 2011/2012-es tanévben a diplomás anyák gyerekeinek még a 48 százaléka járt jó iskolába. A kutatók szerint ez azt bizonyítja, hogy a korábbi évekhez képest a legjobb családi hátterű diákok sem tanulhatnak jó iskolában.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
A nyelvvizsgának és a nyelvoktatásnak is borsos ára van
Az sincsen könnyebb helyzetben, aki nyelvet szeretne tanulni. Februárban írtunk arról, hogy a tél folyamán, de legkésőbb január elsejével ismét árat emelt több nyelvvizsgaközpont, miközben az eddig elérhető adatok szerint 2023-ban jóval kevesebben vizsgáztak, mint az elmúlt közel 10 évben. Az Eduline 2024 januárjában összehasonlította a legnépszerűbb nyelvvizsgaközpontok árait a tavaly nyáriakkal, melyekhez képest a vizsgaárak 4 és 10 ezer forint közötti összeggel emelkedtek B1, B2 és C1 szinten egyaránt.
Például a Műszaki Egyetem (BME) középszintű komplex nyelvvizsgája jelenleg 49 ezer forintba kerül, tehát tavaly augusztushoz képest 9 ezer forinttal lett drágább, míg az alapfokú vizsga összege 7 ezer forinttal, a felsőfokúé pedig 10 ezer forinttal emelkedett.
Szeptemberben Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke azt mondta, hogy a nyelviskolák is emeltek az áraikon, nagyjából 15 százalékot. A magántanárokkal foglalkozó portálon megnéztük, hogy mennyibe kerül egy angoltanárnál az óra, az árak elég széles skálán mozognak: már 4 ezer forintért is lehet találni nyelvtanárt, de van, aki 12-14 ezer forintot is elkér 1,5 órányi oktatásért.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
