„Aki éppen ráér, az bemegy” - ez az új elv a tanárhiány miatt küszködő állami iskolákban.
Az iskolapszichológus beszél angolul, ezért jobb híján ő tartott angolórákat egy jó nevű, kéttannyelvű budapesti iskolában szeptemberben, máshol a rajztanár könyörgött hetedikes biológia tanmenetért, mert beosztották annak tanítására, egy vidéki iskolában pedig szakszerű helyettesítésben már nem is reménykednek: volt, hogy a takarító ment be felügyelni a diákokat - derül ki a Házon kívül riportjából.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a budapesti Álmos Vezér Általános Iskola és Gimnáziumban akkora a tanárhiány, hogy előfordul, hogy a diákok csak délre mennek be az iskolába, az emelt informatika oktatás pedig azért nem valósul meg, mert hónapok óta nincs szakos informatikatanár.
"Ez egy gimnázium. Az emelt informatika azt jelenti, hogy a szabadon válaszható órakeretben, ami 1-2 óra évfolyamonként, megnyomják egy picike informatikával. Nincs tagozat, meg nincs… tehát ez egy… most már… az önök gyerekei ide járnak… ez egy méz a madzagon. Ez egy marketingfogás. Nincs ilyen, hogy emelt. Tehát gimnáziumban ez egy értelmezhetetlen valami"
- magyarázta korábban az érintett tankerületi igazgató.
A PDSZ adatai szerint július óta körülbelül 2500 pedagógus mondott fel. Voltak, akik még nyáron, a státusztörvény elfogadása után rögtön jelezték a távozásukat, mások az őszi szünet előtt tanítottak utoljára, miközben a kormány rendre elbagatelizálja a pedagógushiányt. Rétvári Bence államtitkár szerint például elmaradt a felmondási hullám, amivel "a baloldal és a szakszervezetek hónapok óta biztatták a tanárokat," öt-tízezres számok helyett pedig mindössze a pedagógusok körülbelül egy százaléka hagyta el a pályát szeptemberben.
Közben azonban az érintett iskolák pedagógusai szerint nem ritka, hogy olyan tanít egy adott tantárgyat, akinek más szakon van végzettsége és diplomája.
"Mintha már normává válna, hogy »jaj van diplomád majd tanítasz valamit«. Aki éppen ráér, az bemegy" - mondja Gadanecz Éva, egy budapesti gimnázium tanára, aki azt is hozzátette: a pedagógus csoportokban rendre találkozik olyan bejegyzésekkel, amikben a kollégái kétségbeesetten kérnek egymástól segítséget.
"Küldjön nekem valaki hetedikes biológia tanmenetet. Mert amúgy rajztanár vagyok, és sose tanítottam biológiát, de most azt kell tanítanom"
- idézi az egyik bejegyzést.
Egy miskolci diák szerint az ő iskolájában helyettesítés rendszerint nincs, ha pedig esetleg mégis van, az érkező szakos tanár nem ért ahhoz a tantárgyhoz, amit helyettesítenie kellene. Egy nyilatkozó szülő szerint pedig egy vidéki iskolában az is előfordult, hogy tanárok hiányában a takarítónőket küldték be az elmaradó órákra.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
