Egy a neve elhallgatását kérő iskolaigazgató szerint míg korábban nem kellett a létszám miatt aggódni, manapság már a nyári szünet tanárvadászattal telik.
„Nekik már nem lenne szabad a rendszerben lenniük, de nélkülük nem lenne szaktanár itt sem” - nyilatkozta a hvg360-nak egy a középiskolai rangsorok alapján kiemelten jól teljesítő gimnázium igazgatója az iskolákat érintő pedagógushiánnyal kapcsolatban.
A neve elhallgatását kérő intézményvezető szerint míg korábban megválogatták, hogy ki taníthat az intézményben, ma már esetleg csak a magyar és történelem szakos pedagógusok esetében tehetik ezt meg, a reáltantárgyak és idegen nyelvek esetében nincs választási lehetőségük, sőt, az intézményben az angol nyelv oktatását csak egy egyetemi hallgató foglalkoztatásával tudták megoldani.
„A tanároknak nem most lett elegük, évek óta zajló folyamat, hogy év végén többektől elköszönünk. Van, aki a pályán marad és átmegy egyházi fenntartású iskolába, ahol a fenntartó magasabb bért tud nekik biztosítani” - magyarázta.
Egy másik - szintén elitiskola - igazgatója szerint ezeknek az iskoláknak az szerencséjük, hogy a presztízsük és a motivált diákok miatt nagyobb a vonzóerejük. Ennek ellenére, míg két évvel ezelőtt nem kellett aggódnia a felmondások és a tanári kar létszáma miatt, mostanra már minden nyáron "tanárvadászat zajlik".
Van olyan iskolaigazgató, aki azt mondta, már alig tud a szülők szemébe nézni, hiszen azt ígérte nekik, hogy az intézményében a diákok magas szintű képzésben részesülhetnek. Ehhez képest a tanárhiányt helyettesítésekkel oldják meg, a foglalkoztatott tanárok kiégtek, a fizikát vagy matematikát pedig szakos tanárok helyett mérnökök tartják, ezt azonban a státusztörvény életbe lépése miatt csak decemberig tehetik meg. Azt egyelőre nem tudni, hogy a második félévben mi lesz. Megoldást az jelenthetne, ha a státusztörvény miatt felmondott tanárokat óraadókként visszafoglalkoztathatnák, ezt viszont a tankerület nem engedi, a Klebersberg Központ pedig egyelőre érdemben nem reagált.
„A státusztörvénnyel kidobtunk az ablakon rengeteg szakembert” - tette hozzá az intézményvezető.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
