A pedagógusok azt kifogásolják, hogy a 2022-től élő 10 százalékos béremelés összességében csak 9 százalék a vonatkozó rendelet szerint, és nem is az alapbért, hanem a pótlékot emeli.
Hamarosan kezdődik a 5-11 évesek oltása, egyre több egyetem tér át az online oktatásra, és megvan a jogszabály a tanárok 10 százalékos fizetésemeléséről. Összeszedtük a legfontosabb oktatási híreket az egyetemi szigorításoktól az iskolai oltásokig.
A kérdés, hogy vajon elég-e egy tanári fizetés az albérletre, továbbra is sokakat - többek között politikusokat is - foglalkoztat. A minisztériumnak azonban van egy bevált válasza: "a kormány mindig kiemelt területnek tekintette a köznevelést", és hamarosan jön a béremelés is.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ma is tárgyalt a minisztériummal.
Ma folytatódnak, pontosabban elkezdődhetnek a sztrájkbizottsági egyeztetések a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) között.
Nemcsak a hazai bérekhez képest, nemzetközi összevetésben is kifejezetten alacsonynak számít az az összeg, amit az egyetemi oktatók kapnak havonta. Nem sok olyan ország van az EU-ban, ahol a magyar béreket is alulmúlják.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemrég kezdett tárgyalásokba a két legnagyobb szakszervezettel a tanárok béremeléséről, azonban a legutóbbi egyeztetések félbeszakadtak.
Ma kezdett tárgyalni a PDSZ és a PSZ sztrájkbizottságával az Emberi Erőforrások Minisztériuma, azonban az első találkozó félbeszakadt.
Lesz fizetésemelés vagy tárgyalás kérdése az évek óta várt bérrendezés? A szakszervezetek szerdán kezdhetnek tárgyalni a kérdésről, a miniszterelnök már pénteken "tényként" jelentette be a 10 százalékos béremelést.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint az alacsony bérek miatt nem akarnak tanárnak a pályán maradni a frissen végzett tanárok.
A PDSZ és a PSZ tegnap bejelentette, hogy közös sztrájkbizottságuk sztrájktárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt a szerdai kormányinfón mondta.
A vasúti váltókezelők átlagosan négyezerrel, a műtrágyakeverők 52 ezer forinttal többet keresnek havonta, mint a tanárok – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal különböző foglalkozások átlagkeresetére vonatkozó adataiból.
Hiába tart a tanév már lassan egy hónapja, továbbra is aktuális téma a tanárhiány és a pedagógusok siralmas fizetése. Természetesen a héten sem maradtunk nemzetközi egyetemi rangosok nélkül, és újabb intézmények jelentették be, kötelező a maszkviselés – a hét legfontosabb oktatási híreit szedtük össze.
Az ellenzéki pártok és a miniszterelnökjelöltek is támogatják az ADOM Diákmozgalom 12 pontját - jelentették be közös sajtótájékoztatón.
A népszerű töritanár Novák Katalin tegnapi, pedagógusfizetésekkel kapcsolatos kijelentésére reagált.
Két héttel a tanévkezdés után még mindig több mint 400 szabad iskola állás van az országban. A legnagyobb probléma az alacsony bérezés, de a kormány asztalán nincsenek bérrendezési tervek.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az iskolakezdés előtt indított petíciót, amiben a vetítési alap emelését és a heti óraszámok átalakítását is kérik.
7300-an kezdik el szeptemberben az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- és gyógypedagógusi képzéseit – az elsőévesek száma jócskán elmarad az előző évek átlagától. Még így is jól járnának az iskolák és az óvodák, ha közülük néhány év múlva mindenki megszerezné a diplomát és munkát vállalna, de a statisztikák szerint erre nem sok esély van. A leendő tanítók és óvónők közül például minden negyedik még az egyetemen lemorzsolódik, a pályakezdők egyharmada pedig már az első négy-öt évben távozik a szakmából.
Az alacsony bérek mellett több egyetemen bevett gyakorlat, hogy a tanárokat díjazás nélkül, egyfajta „társadalmi szerepvállalásként” foglalkoztatják, vagyis nem kapnak fizetést munkájukért.
