Nemzetközi szinten is siralmasnak számít a magyar egyetemek oktatóinak fizetése

Nemcsak a hazai bérekhez képest, nemzetközi összevetésben is kifejezetten alacsonynak számít az az összeg, amit az egyetemi oktatók kapnak havonta. Nem sok olyan ország van az EU-ban, ahol a magyar béreket is alulmúlják.

  • Eduline

A több éves tapasztalattal rendelkező egyetemi tanárok fizetését tekintve a sereghajtók közé tartozunk, Romániával, Szlovákiával és Bulgáriával együtt - írja az Átlátszó.

Ahogy hazánkban, úgy más országokban is az egyetemi oktatók munkakörük alapján különböző fizetési kategóriákba esnek: a tanársegédek például jóval kevesebb pénzt vihetnek haza, mint a már több éve dolgozó egyetemi docensek, professzorok.

Az oldal 27 EU tagállam adatait nézte meg. Hozzáteszik, az euró mostani árfolyamán számolva egy tanársegéd 615 eurót, egy egyetemi tanár pedig nagyjából bruttó 1500 eurót keres. Az elemzések szerint nálunk kevesebbet csak Bulgáriában keresnek a sok éve a pályán lévő egyetemi tanárok, de hasonlóan rosszul szerepel Románia és Szlovákia is.

Mind a négy országban bruttó 1200 eurónál (435 ezer forint) kevesebbet vihetnek haza az oktatók átlagosan, a tanársegédek pedig 900 eurónál (nagyjából 325 ezer forint) is kevesebbet keresnek.

Az EU tagállamokban átlagosan 5395 euró, a Visegrádi Négyek országaiban pedig 2400 euró ez az összeg. Ha a pályakezdők bérezését nézzük, akkor pedig 2087, illetve 974 eurós fizetésről beszélhetünk - írja az oldal.

Hol keresnek a legjobban a tanárok?

Nem meglepő módon az Egyesült Államokban, Svájcban és Hollandiában a legjobb tanárnak lenni. Mindhárom országban egy tanár átlagosan több mint 10 ezer eurót (3 milliónál is többet) vihet haza havonta.

Az oldal korábban arról is beszámolt, hogy sok intézményben ingyen oktatnak a tanárok, aminek komoly negatív hatásai is vanna. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének szerint „helytelen bárkit is díjazás nélkül foglalkoztatni, etikailag aggályos, sőt, sérti a munkabér védelmével kapcsolatos elvárásokat. Emellett, ha a munkaadó nem fizet, nem tudja megfelelő módon számonkérni azt, hogy munkatársa magas színvonalon végezze el munkáját.”

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.