Akár 18-szor annyit is kereshet egy külföldi vendégoktató, mint az ELTE adjunktusa

Hatalmas különbségek vannak az állami egyetemek oktatóinak osztott fizetések és a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiumon kiosztott vendégoktatói ösztöndíjak között.

  • Csik Veronika

Akár havi 10 000 euró ösztöndíjat is kaphat egy vendégoktató a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiumtól, de a fiatalabbak (35 év alatt) is 5000 eurónyi fizetésre számíthatnak – szúrta ki a Telex az intézmény honlapján. Az ösztöndíj időtartama két héttől legfeljebb egy évig tart.

Az Orbán Balázs által vezetett, Mathias Corvinus Collegium (MCC), százmilliárdokkal megtámogatott tehetséggondozó vendégoktatói között felbukkantak olyan nevek is, akiknek tudományos munkássága erősen homályos.

Mindeközben a magyar egyetemeken

Rengetegen osztották meg a Facebookon annak az egyetemi docensnek a posztját, aki arról írt: 192 ezer forintot keres doktori végzettséggel.

Nem igazán tudom eldönteni, hogy ez a saját szégyenem kell hogy legyen (hogy ELTE-n tanítok) vagy inkább a magyar társadalom szégyene, hogy „ennyire (meg)becsüli” az egyetemi oktatókat. 542 EUR (192.506 ft), ennyit keres ma Magyarországon egy egyetemi adjunktus, doktori végzettséggel, folyamatos kutatói és publikálási kötelezettséggel"

- állt a posztban. Ez pedig nem egyedi eset, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke korábban azt mondta, egy egyetemi adjunktus valóban csak 190 ezer forintot kap kézhez havonta. Egy egyetemi tanársegéd, aki doktori iskolába jár, vagy már el is végezte azt, 147 477 forint nettót keres. Órabérben ez 883 forint.

Az egyetemi fizetésekkel kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta nemrég: szeptember 1-jével 15 százalékos, január 1-jével újabb 15 százalékos fizetésemelés lesz az állami fenntartású egyetemeken. Ez azonban még így sem érné el az MCC-n osztott fizetéseket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.