Sokan osztották meg a Facebookon annak az egyetemi docensnek a posztját, aki arról írt: 192 ezer forintot keres doktori végzettséggel, folyamatos kutatói és publikálási kötelezettséggel.
„Nem igazán tudom eldönteni, hogy ez a saját szégyenem kell hogy legyen (hogy ELTE-n tanítok) vagy inkább a magyar társadalom szégyene, hogy „ennyire (meg)becsüli” az egyetemi oktatókat. 542 EUR (192.506 ft), ennyit keres ma Magyarországon egy egyetemi adjunktus, doktori végzettséggel, folyamatos kutatói és publikálási kötelezettséggel” – írta a napokban egy Facebook-posztban az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik adjunktusa.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke az Indexnek azt mondta, egy egyetemi adjunktus valóban csak 190 ezer forintot kap kézhez havonta.
Dráviczki Sándor hozzátette: egy egyetemi tanársegéd, aki doktori iskolába jár, publikál és oktat, szintén nevetséges összeget keres, a 150 ezer forintot sem éri el a jövedelme, ami mindössze 883 forintos órabért jelent.
Az FDSZ elnöke hozzátette, a felsőoktatásban dolgozók számára a bértábla csak minimum összegeket határoz meg, vagyis az egyetemek ennél magasabb összeget is fizethetnek, de a gazdasági helyzetük nem engedi meg. Dráviczki példaként említette meg a Nyíregyházi Egyetemet, ahol szintén csak a jogszabályi minimum összeget tudják biztosítani az oktatóknak.
Az egyetemi-főiskolai oktatók helyzetével korábban mi is foglalkoztunk, itt olvashatjátok el cikkünket:
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
