2023-ban kaphatnak komolyabb fizetésemelést a tanárok, ezt ígéri a minisztérium

A kérdés, hogy vajon elég-e egy tanári fizetés az albérletre, továbbra is sokakat - többek között politikusokat is - foglalkoztat. A minisztériumnak azonban van egy bevált válasza: "a kormány mindig kiemelt területnek tekintette a köznevelést", és hamarosan jön a béremelés is.

  • Csik Veronika

Ön szerint a pedagógusok bére elégséges az albérletre, a rezsiköltségekre, a szellemi töltekezésre, a diákhitel törlesztésére, a rekreálódást segítő kikapcsolódásra vagy éppen az egészséges étkezésre?

- tette fel a kérdést Ander Balázs jobbikos országgyűlési képviselő. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszolt, így: "a kormány mindig kiemelt területnek tekintette a köznevelést, így prioritásként kezeli, hogy egységes alapon működő és minőségi teljesítményt elismerő bérezési rendszert teremtsen.

Jövőre 10 százalékos emelés lehet reális a pedagógusoknál, és a kedvező gazdasági folyamatok esetén 2023-tól látszik a lehetősége a komolyabb mértékű bérrendezésnek."

A 2023-as béremelés ígérete korábban is előkerült már, de nem ebben a formában. Pósán László fideszes országgyűlési képviselő egy interjúban azt mondta, nem kérdés, hogy a pedagógusbéreket újra kell tervezni, ehhez említette példaként a szakképzést, ahol már nincs egységes bértábla, hanem egyéni bérezés van, így az egyéni teljesítményeket is jobban lehet jutalmazni.

A változtatás Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint is jöhet. Szerinte nem véletlen, hogy a kormány csak 2023-tól ígért jelentősebb béremelést, amelynek az ára az lenne, hogy a pedagógusok a szakképzésben oktatókhoz hasonlóan kikerüljenek a közalkalmazotti törvény alól.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.