A szakképzés tavalyi átszervezése lehet az irányadó modell a tanárok béremelési kérdésében – tehát megszűnhet a közalkalmazotti jogviszony, felváltja az egyéni bérezés és teljesítményértékelés.
Végig kell gondolni, van-e értelme annak, hogy a közoktatásban tanító pedagógusok jelenleg is közalkalmazottként dolgoznak, míg a szakképzésben oktatók foglalkoztatása már a munka törvénykönyve alapján történik - mondta nemrég Pósán László fideszes országgyűlési képviselő a Debrecen TV-ben, idézi a Népszava.
A parlament kulturális bizottságának elnöke szerint nem kérdés, hogy a pedagógusbéreket újra kell tervezni - írja a lap -, ehhez említette példaként a szakképzést, ahol már nincs egységes bértábla, hanem egyéni bérezés van, így az egyéni teljesítményeket is jobban lehet jutalmazni.
Minden iskolában vannak jobban és többet dolgozó pedagógusok. Ezért egy általános, egységes, bármilyen százalékos béremelés nem tud eléggé ösztönzően hatni - mondta a politikus.
Mivel nem közalkalmazotti státuszban vannak az egyházi és az alapítványi fenntartású iskolák, szerinte a kérdéskört több oldalról is körbe kell járni. Arról azonban sem a Népszava, sem a minisztériumot többször is megkérdező Kunhalmi Ágnes MSZP-s parlamenti képviselő nem kapott tájékoztatást, hogy valóban tervben van-e ez az átszervezés.
"Kásler miniszter úr egyszerűen figyelmen kívül hagyta a kérdésemet, ahogy azt máskor is teszi, amikor valamilyen kényelmetlen kérdést kap" – mondta a lapnak Kunhalmi Ágnes. A változtatás azonban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint is jöhet. Szerinte nem véletlen, hogy a kormány csak 2023-tól ígért jelentősebb béremelést, amelynek az ára az lenne, hogy a pedagógusok a szakképzésben oktatókhoz hasonlóan kikerüljenek a közalkalmazotti törvény alól.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
