Alig van pályakezdő tanár: két év alatt harmadára esett vissza a számuk

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint az alacsony bérek miatt nem akarnak tanárnak a pályán maradni a frissen végzett tanárok.

  • Csik Veronika

A tavalyi, 2020/2021-es tanévben a köznevelési intézményekben elhelyezkedő, frissen végzett pályakezdő pedagógusok száma mintegy 2100 fő volt - közölte a Népszavával az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Az Emmi egy korábbi adatközlése szerint – amit Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigénylésére küldtek még 2019-ben - például a 2018/2019-es tanévben 8026-an szereztek diplomát a pedagógusképzésben, a tanári pályára lépők száma pedig kicsivel több mint 6 ezer volt.

Az elmúlt évek statisztikájához képest lesújtónak nevezte az adatot a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás. Emlékeztetett, hogy a pályakezdő pedagógusok közül sokan – a PSZ számításai szerint mintegy harmaduk - már egy-két éven belül, még az első minősítő vizsga előtt elhagyja a pályát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy idén mintegy 2400 pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt.

A szakszervezet szerint egyébként elsősorban az alacsony bérek – egy pályakezdő tanár körülbelül nettó 150 ezer forintot vihet haza –, valamint a munkaterhek növekedése tántorítja el a fiatalokat a pedagógusi pályától.

Kedden a két legnagyobb pedagógus-szakszervezet, a PDSZ és a PSZ bejelentette, hogy közös sztrájkbizottságot alakítottak, amely azonnali hatállyal sztrájktárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal. Céljuk az azonnali béremelés, a vetítési alap minimálbérhez kötése, a túlórák elszámolása és kifizetése, a munkaidő észszerű mértékű korlátozása.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.