Elegük van a "homályos ígérgetésből", egyesíti sztrájkbizottságát a két tanári szakszervezet

Egyesíti sztrájkbizottságát a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), azonnali béremelést és a munkaterhek csökkentését követelik – jelentették be keddi sajtótájékoztatójukon. A PSZ elnöke azt mondta, 2018 óta kongatják a vészharangot, de a kormány nem foglalkozik az oktatást érintő problémákkal.

  • Eduline

„2018 óta kongatjuk a vészharangot, pedagógushiány, a mérhetetlenül alacsony bérek és a rendkívül magas munkaterhelés miatt összeomlik a rendszer. Nem lesz, aki tanítsa a gyerekeinket” – mondta Szabó Zsuzsa. A PSZ elnöke hozzátette: 2020 márciusában sztrájktárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal ezeknek az ügyeknek a rendezésére, de a koronavírus-járvány berobbanása miatt fel kellett függeszteniük a tárgyalásokat.

Most elérkezett az idő, hogy folytassák a tárgyalásokat, a kormány ugyanis továbbra sem foglalkozik érdemben ezekkel a kérdésekkel. „Úgy döntöttünk a PDSZ elnökségi tagjaival, hogy egyesítjük sztrájkbizottságainkat, és közösen lépünk fel, mert muszáj valami eredményt kicsikarni a kormányból” – jelentette be.

A kormány ugyanis köteles egyeztetni a sztrájkbizottsággal – a szakszervezetek így szeretnének konkrétumokat kicsikarni belőlük, ebben a pillanatban ugyanis csak „homályos ígérgetések” vannak a bérrendezésről.

Követeléseikről kedden Orbán Viktor miniszterelnököt is tájékoztatják, ezt a levelet a sajtótájékoztatón írták alá a PSZ és a PDSZ képviselői. Kérdésre válaszolva elmondták: a kormánynak a jogszabály szerint öt napon belül ki kell jelölnie a sztrájktárgyalási partnereket. Szabó Zsuzsa azt is elmondta, hogy a parlamenti pártoknak is levelet írtak, azt kérve, tegyenek ajánlatot az oktatásban dolgozók számára.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.