Szakmai munkára nem került sor a szakszervezetek és a minisztérium első találkozóján

Ma kezdett tárgyalni a PDSZ és a PSZ sztrájkbizottságával az Emberi Erőforrások Minisztériuma, azonban az első találkozó félbeszakadt.

  • Csik Veronika

"Az elmúlt másfél órában, bár kemény csata volt, érdemi munkával nem foglalkoztunk" - mondta a minisztériummal folytatott tárgyalások első része után Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke.

A szakszervezet elnöke szerint a megbeszélésen részt vevő helyettes államtitkár megbízólevele, csak a PDSZ-szel való tárgyalásra jogosította fel, a PSZ ebben nem volt nevesítve. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet (PDSZ) az egyeztetés után kijelentette, nem fogadja el azt, hogy egyedül tárgyaljon, hiszen közös sztrájkbizottságba lépett a két szakszervezet, közösen szeretnének eredményeket elérni.

Ezek nem csak formai, hanem tartalmi kérdések – tették hozzá. A cél, hogy olyan féllel tárgyaljanak, akinek megállapodásra is van felhatalmazása, és akivel tényleges sztrájkról tudnak beszélni.

Az egyeztetés után Totyik Tamás, a PSZ egyik alelnöke azt mondta az Eduline-nak, hogy az egyeztetések félbeszakadtak, hiszen a minisztérium részéről a helyettes államtitkárnak, bár az egyesített sztrájkbizottsággal lett volna felhatalmazása tárgyalni, ebben csak a PDSZ-t nevesítették. A szakszervezet szerint az helyettes államtitkárnak nem volt világosan meghatározva a jogköre sem, az érdekképviseletek pedig olyan személlyel szeretnének tárgyalni, akinek döntési joga is van.

Az alelnök hozzátette azt is, a tárgyalásokon szerintük helye lenne más érintett minisztériumoknak is, mint az ITM és a Pénzügyminisztérium, így észrevételt tettek tartalmi és formai hiányosságok miatt. A következő egyeztetés időpontja még nem tisztázott, „a minisztérium térfelén pattog a labda”.

Tíz százalék megalázó

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elutasította az Orbán Viktor által múlt hét pénteken belengetett 10 százalékos béremelést. "A javaslatot méltatlanul alacsonynak, megalázónak tartják" - írták közleményükben. Kiemelték: a sztrájktárgyalásokon olyan egyértelmű, érdemi ajánlatot várnak a kormánytól, amely megállítja a nevelésben és oktatásban dolgozók elvándorlását a pályáról és ezzel megteremti a minőségi oktatás egyik feltételét.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyesítette sztrájkbizottságát, ezt múlt héten jelentették be közös sajtótájékoztatón. Már 2020 márciusában sztrájktárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal, de a koronavírus-járvány berobbanása miatt azt fel kellett függeszteniük. Bérrendezést és a munkaterhek csökkentését követelik. Többek között azt szeretnék elérni, hogy a pedagógusok bértáblájának az alapja ismét a minimálbér legyen, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen, hogy rendezzék az oktatásban nem pedagógusként dolgozók bérhelyzetét is, és hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket heti 40 helyett 35 órára lehessen beosztani.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.