Szakmai munkára nem került sor a szakszervezetek és a minisztérium első találkozóján

Ma kezdett tárgyalni a PDSZ és a PSZ sztrájkbizottságával az Emberi Erőforrások Minisztériuma, azonban az első találkozó félbeszakadt.

  • Csik Veronika

"Az elmúlt másfél órában, bár kemény csata volt, érdemi munkával nem foglalkoztunk" - mondta a minisztériummal folytatott tárgyalások első része után Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke.

A szakszervezet elnöke szerint a megbeszélésen részt vevő helyettes államtitkár megbízólevele, csak a PDSZ-szel való tárgyalásra jogosította fel, a PSZ ebben nem volt nevesítve. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet (PDSZ) az egyeztetés után kijelentette, nem fogadja el azt, hogy egyedül tárgyaljon, hiszen közös sztrájkbizottságba lépett a két szakszervezet, közösen szeretnének eredményeket elérni.

Ezek nem csak formai, hanem tartalmi kérdések – tették hozzá. A cél, hogy olyan féllel tárgyaljanak, akinek megállapodásra is van felhatalmazása, és akivel tényleges sztrájkról tudnak beszélni.

Az egyeztetés után Totyik Tamás, a PSZ egyik alelnöke azt mondta az Eduline-nak, hogy az egyeztetések félbeszakadtak, hiszen a minisztérium részéről a helyettes államtitkárnak, bár az egyesített sztrájkbizottsággal lett volna felhatalmazása tárgyalni, ebben csak a PDSZ-t nevesítették. A szakszervezet szerint az helyettes államtitkárnak nem volt világosan meghatározva a jogköre sem, az érdekképviseletek pedig olyan személlyel szeretnének tárgyalni, akinek döntési joga is van.

Az alelnök hozzátette azt is, a tárgyalásokon szerintük helye lenne más érintett minisztériumoknak is, mint az ITM és a Pénzügyminisztérium, így észrevételt tettek tartalmi és formai hiányosságok miatt. A következő egyeztetés időpontja még nem tisztázott, „a minisztérium térfelén pattog a labda”.

Tíz százalék megalázó

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elutasította az Orbán Viktor által múlt hét pénteken belengetett 10 százalékos béremelést. "A javaslatot méltatlanul alacsonynak, megalázónak tartják" - írták közleményükben. Kiemelték: a sztrájktárgyalásokon olyan egyértelmű, érdemi ajánlatot várnak a kormánytól, amely megállítja a nevelésben és oktatásban dolgozók elvándorlását a pályáról és ezzel megteremti a minőségi oktatás egyik feltételét.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyesítette sztrájkbizottságát, ezt múlt héten jelentették be közös sajtótájékoztatón. Már 2020 márciusában sztrájktárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal, de a koronavírus-járvány berobbanása miatt azt fel kellett függeszteniük. Bérrendezést és a munkaterhek csökkentését követelik. Többek között azt szeretnék elérni, hogy a pedagógusok bértáblájának az alapja ismét a minimálbér legyen, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen, hogy rendezzék az oktatásban nem pedagógusként dolgozók bérhelyzetét is, és hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket heti 40 helyett 35 órára lehessen beosztani.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.