Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Eddig 12 ezer tanár hiányzott az iskolákból, ez a szám a koronavírus elleni kötelező oltás elrendelésével tovább emelkedett – mondta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
„Bekövetkezett, amitől régóta tartunk: nincs pedagógus, a tankerület pedig végzős diákokkal próbálná befoltozni a lyukakat” – így reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arra, hogy kiderült: az ország több pontján egyetemistákat toboroznak az állami iskolákba.
Van, ahol egyetemistákkal, máshol pedagógiai asszisztensekkel próbálják helyettesíteni a kötelező oltást visszautasító, emiatt fizetés nélküli szabadságra küldött tanárokat, tanítókat.
Lesz elég tanár az iskolákban, valóban nem lesz gond az oktatásban a kötelező oltást visszautasító pedagógusok kényszerszabadságolása miatt? A minisztérium válaszolt.
Az iskolák kétharmadában csak kisebb-nagyobb nehézségekkel tudott elindulni az oktatás a téli szünet után. Az állami iskolák oltatlan pedagógusait január 3-tól ugyanis fizetés nélküli szabadságra küldték.
December 15-én járt le a tanárok kötelező oltásának határideje, a plusz 15 napos "türelmi idővel" legkésőbb december végéig adathatták be az oltást az érintett pedagógusok. Sokan azonban nem tették.
Első hallásra jó ötletnek tűnhet, hogy öt év után kapjanak diplomát a tanárjelöltek, így gyorsabban lehet pótolni a tanárhiányt. De ott, ahol valóban sok tanár hiányzik, ez az egy év nem sokat segít – többek között erről beszélt Csapó Benő neveléstudományi kutató.
„Az, ami nagyon sok iskolában folyik – és ami lényegében a kormánynak is elvárása –, az gyerekmegőrzés. Ott, ahol egy iskolában már nincs egyetlen kémia-, angol-, vagy informatikatanár sem, ott rendes oktatás sincs. Ott már összedőlt az oktatás” – mondta a Tanítanék Mozgalom társalapítója.
Nyílt levélben kérik szülők egy pécsi általános iskola igazgatóját és a tankerület vezetőjét, hogy adjanak tájékoztatást az iskolákat érintő - a kötelező oltás miatt berobbanó - tanárhiányról.
Hiába csengetett a Pécsi Tankerületi Központ ajtaján Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja. A szakszervezet Pécsett szervezte országos akciósorozatának következő sajtótájékoztatóját, ahol többek között arról beszéltek, nem tudják, hogyan oldják majd meg a tankerületek a január 3-tól fizetés nélküli szabadságra küldött tanárok helyettesítését.
Hétfő délután folytatja országjárását a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), Pécsett beszélnek majd arról, mekkora veszélyt jelent az egyre égetőbb pedagógushiány.
Megmutattuk a bölcsész- és az orvosi karok 2022-es HVG-rangsorát, több érdekes kutatásról is beszámoltunk, és tudósítottunk arról a sajtótájékoztatóról, amelyen Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete bejelentette: akciósorozatot szerveznek, így hívják fel a figyelmet az egyre komolyabb tanárhiányra. Ezek voltak nálunk a hét hírei.
Újabb városban folytatódik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) akciósorozata, szombat délután Mohácson hívják fel a figyelmet arra, hogy „már nemcsak az a kérdés, hogy ki tanítja az iskolában az egyik vagy másik tartárgyat, hanem hogy egyáltalán ki vigyáz a gyerekekre az óvodákban és iskolákban”.
Akciósorozatot szervez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), szerintük ugyanis hamar eljön az az idő, amikor már nem lesz, aki tanítson az iskolákban. Országszerte helyi pedagógusokkal szerveznek sajtótájékoztatókat, a „Holnap ki fog tanítani?” molinó több tankerületi központ előtt is felbukkan majd, és lesz, ahol demonstrációt is tartanak.
Megvan, melyik egyetem vezeti a HVG 2022-es felsőoktatási rangsorát, utánajártunk, milyen eszközökkel harcolnak a tanárhiány ellen az egyetemek, és azt is megnéztük, miért jelenthet menekülőutat a felsőoktatási szakképzés azoknak a diákoknak, akik nem érzik magukat elég felkészültnek ahhoz, hogy emelt szintű érettségit tegyenek. És persze járványügyi cikkekből sem volt hiány a héten, az ADOM Diákmozgalom például petíciót indított azért, hogy maguk az iskolák dönthessenek az online oktatás elrendeléséről. A hét hírei.