December 15-én járt le a tanárok kötelező oltásának határideje, a plusz 15 napos "türelmi idővel" legkésőbb december végéig adathatták be az oltást az érintett pedagógusok. Sokan azonban nem tették.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, december 15-ig kellett beoltatniuk magukat koronavírus ellen az állami iskolákban dolgozóknak, valamint az oltást kötelezővé tevő egyházi, alapítványi, magán- és önkormányzati intézmények pedagógusainak. A szakszervezetek a döntés bejelentése óta folyamatosan azt kérték, hogy a kormány vonja vissza az erről szóló rendeletet, az ugyanis szerintük még súlyosabbá teszi a pedagógushiányt - ez azonban nem történt meg.
Így jogosan merül fel a kérdés, mennyi pedagógus munkaviszonya szűnik meg a kötelező koronavíruselleni oltás miatt - erre volt kíváncsi Rig Lajos jobbikos országgyűlési képviselő is.
Az írásbeli kérésre adott válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt írta, a tanároknak december 15-ig volt idejük dönteni és igényli az oltást. A jogszabály azt is kimondja, hogy azok, akik nem oltatták be magukat, január 3-tól, azaz mától fizetés nélküli szabadságon vannak. A minisztérium szerint arról azonban, hogy ez pontosan hány tanárt érint,
csak később közölhető adat.
"Természetesen helyi szinten a munkáltatók, illetve az intézményvezetők megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a végül be nem oltott, és felmentéssel sem rendelkező pedagógusok feladatainak ellátását megfelelő szakemberekkel pótolni tudják" - írta az Emmi államtitkára.
Korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyébként azt közölte, „nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megengedhessük, hogy oltatlan pedagógusok tömegei tanítsanak az iskolákban”. Hozzáteszik: a pedagógusok sok emberrel találkoznak, gyerekekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel, az oltásuk a saját egészségük és mások védelme miatt is fontos.
A szakszervezetek számoltak
A PDSZ tavalyi belső felmérésében 217 intézmény adatai dolgozta fel: 8732 dolgozót köteleztek oltásra, és csaknem 19 százalékuk – 1637 személy – nem vállalta az oltást.
December elején az oktatásban dolgozók tíz százaléka nem volt beoltva, az arányuk a hónap közepére öt százalékra csökkent – mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Horváth Péter azt mondta, az elmúlt hetekben körülbelül ötezer főre csökkent az oltatlan iskolai dolgozók száma. A pedagóguskar elnöke – aki a győri Révai-gimnázium igazgatója – saját iskolájában hat pedagógus mondott nemet a koronavírus elleni oltásra, később azonban hárman meggondolták magukat.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
