Nem csak itthon küzdenek tanárhiánnyal az iskolák, az aggasztó jelenség máshol is megjelent. Az iskolák változatos megoldásokkal próbának úrrá lenni a helyzeten: van, ahol rövidített munkahéttel kísérleteznek, máshol applikáción keresztül "rendelik meg" a helyettesítő tanárokat.
Becslések szerint körülbelül 12 ezer pedagógus hiányzik a magyar oktatási rendszerből, a tanárhiány azonban nem csak itthon jelent problémát: az Egyesült Államokban 100 ezernél is több pedagógusra lenne szükség, Svédországban pedig a jelenleginél másfélszer több pedagógushallgató kellene, hogy a jövőben optimális legyen a pályán lévő tanárok száma.
Kívülről érkezik a segítség
Néhány amerikai tankerületben annyira súlyos a tanárhiány, hogy külső segítséget kértek. A „felmentősereg” a Fülöp-szigetekről érkezett: a Clark County tankerületbe például 80-nál is több fülöp-szigeteki pedagógust vettek fel, a sacramentói állami iskolákban pedig közel 20 gyógypedagógus és természettudomány szakos tanár érkezett a Fülöp-szigetekről.
A délkelet-ázsiai ország ideális választásnak tűnik a hiányzó tanárok pótlására, ugyanis az ottani tanárok kiválóan beszélnek angolul (az országban ez az egyik hivatalos nyelv), az oktatási rendszerük pedig hasonló az amerikaihoz, így nem jelent gondot a különböző képesítések elismertetése. A fülöp-szigeteki tanárok otthon 5-7 ezer dollár közötti éves fizetést vihetnek haza, így számukra csábítóak az amerikai pedagógusbérek.
Van, ahol buszsofőrök helyettesítenek
Egy virginiai iskola is saját bőrén érzi a koronavírus miatti tanárhiányt, az elmúlt hónapban a tanárok negyede került karanténba. Az otthon maradó tanárok digitális órákat tartanak, a diákok pedig az osztályteremből hallgatják azt, így szükség van egy felnőttre, aki felügyeli a gyerekeket. Az intézmény ezzel a feladattal első körben helyettesítő tanárokat bíz meg, de ha erre nincs lehetőség, akkor buszsofőrök ugranak be, miután végeztek a feladataikkal.
At what point do we admit that the #TeacherShortage is a national crisis? Maybe when we call in the national guard? #teachertwitter #teacherlife #teachertraining #WeNeedMoreGreatTeachers https://t.co/n5HPjzBt63
Új-Mexikó államban is hasonló megoldással kísérleteznek, igaz, ott buszsofőrök helyett a katonaság önkéntesei felügyeknek a gyerekekre és helyettesítik a karanténba került pedagógusokat. Az elmúlt héten 78 katona kezdett az iskolákban, akik mindenféle oktatási tapasztalat nélkül, önkéntes alapon vállalták a helyettesítéseket.
Rendelésre érkezik a helyettesítés
Ausztráliában sem jobb a helyzet, az országban szinte minden második iskolában érinti a probléma. A járványhelyzet tovább rontott a helyzeten, hiszen rengeteg külföldi pedagógus tért haza családjához. A problémán az ausztrál oktatásügy érdekes megoldással próbál úrrá lenni: a tanárhiánnyal küszködő iskolák a ClassCover applikációt használják, amely összeköti őket a helyettesítést vállaló pedagógusokkal. Az alkalmazásban azonnal látható, hogy az adott tanár milyen tantárgyakat vállal és milyen időpontokban elérhető. A ClassCovert nemcsak az állami intézmények, hanem magán- és egyházi iskolák is használják, az elmúlt 12 hónapban több mint 500 ezer „foglalást” bonyolítottak az alkalmazáson keresztül.
Négynapos munkahéttel is kísérleteznek
A lerövidített munkahéttel világszerte kísérleteznek, azonban míg a cégek célja a hatékonyság növelése, addig az oktatási intézmények kényszermegoldásként vezetik be, így próbálva úrrá lenni a tanárhiányon vagy az anyagi nehézségeken.
Az Egyesült Államokban 1600-nál is több intézmény kísérletezik a négynapos munkahéttel: a legtöbb helyen a péntek a szünnap, a hét többi napján azonban hosszabbra nyúlik az iskolában töltött idő. Egy coloradói tankerület néhány éve vezette be a rövidített iskolahetet, így spórolva a diákok utaztatásának költségén, valamint az épületek rezsijén. A britek szerint a négynapos munkahét a túlterhelt tanári karra is jó hatással lenne, növelné a hatékonyságukat, így az oktatás színvonala is javulhatna. A négynapos iskolahéttel kapcsolatos tapasztalatatokról írtunk korábban, ide kattintva nézhetitek meg.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
