Becslések szerint körülbelül 12 ezer pedagógus hiányzik a magyar oktatási rendszerből, a tanárhiány azonban nem csak itthon jelent problémát: az Egyesült Államokban 100 ezernél is több pedagógusra lenne szükség, Svédországban pedig a jelenleginél másfélszer több pedagógushallgató kellene, hogy a jövőben optimális legyen a pályán lévő tanárok száma.

Kívülről érkezik a segítség

Néhány amerikai tankerületben annyira súlyos a tanárhiány, hogy külső segítséget kértek. A „felmentősereg” a Fülöp-szigetekről érkezett: a Clark County tankerületbe például 80-nál is több fülöp-szigeteki pedagógust vettek fel, a sacramentói állami iskolákban pedig közel 20 gyógypedagógus és természettudomány szakos tanár érkezett a Fülöp-szigetekről.

A délkelet-ázsiai ország ideális választásnak tűnik a hiányzó tanárok pótlására, ugyanis az ottani tanárok kiválóan beszélnek angolul (az országban ez az egyik hivatalos nyelv), az oktatási rendszerük pedig hasonló az amerikaihoz, így nem jelent gondot a különböző képesítések elismertetése. A fülöp-szigeteki tanárok otthon 5-7 ezer dollár közötti éves fizetést vihetnek haza, így számukra csábítóak az amerikai pedagógusbérek.

Van, ahol buszsofőrök helyettesítenek

Egy virginiai iskola is saját bőrén érzi a koronavírus miatti tanárhiányt, az elmúlt hónapban a tanárok negyede került karanténba. Az otthon maradó tanárok digitális órákat tartanak, a diákok pedig az osztályteremből hallgatják azt, így szükség van egy felnőttre, aki felügyeli a gyerekeket. Az intézmény ezzel a feladattal első körben helyettesítő tanárokat bíz meg, de ha erre nincs lehetőség, akkor buszsofőrök ugranak be, miután végeztek a feladataikkal.

Új-Mexikó államban is hasonló megoldással kísérleteznek, igaz, ott buszsofőrök helyett a katonaság önkéntesei felügyeknek a gyerekekre és helyettesítik a karanténba került pedagógusokat. Az elmúlt héten 78 katona kezdett az iskolákban, akik mindenféle oktatási tapasztalat nélkül, önkéntes alapon vállalták a helyettesítéseket.

Rendelésre érkezik a helyettesítés

Ausztráliában sem jobb a helyzet, az országban szinte minden második iskolában érinti a probléma. A járványhelyzet tovább rontott a helyzeten, hiszen rengeteg külföldi pedagógus tért haza családjához. A problémán az ausztrál oktatásügy érdekes megoldással próbál úrrá lenni: a tanárhiánnyal küszködő iskolák a ClassCover applikációt használják, amely összeköti őket a helyettesítést vállaló pedagógusokkal. Az alkalmazásban azonnal látható, hogy az adott tanár milyen tantárgyakat vállal és milyen időpontokban elérhető. A ClassCovert nemcsak az állami intézmények, hanem magán- és egyházi iskolák is használják, az elmúlt 12 hónapban több mint 500 ezer „foglalást” bonyolítottak az alkalmazáson keresztül.

Négynapos munkahéttel is kísérleteznek

A lerövidített munkahéttel világszerte kísérleteznek, azonban míg a cégek célja a hatékonyság növelése, addig az oktatási intézmények kényszermegoldásként vezetik be, így próbálva úrrá lenni a tanárhiányon vagy az anyagi nehézségeken.

Az Egyesült Államokban 1600-nál is több intézmény kísérletezik a négynapos munkahéttel: a legtöbb helyen a péntek a szünnap, a hét többi napján azonban hosszabbra nyúlik az iskolában töltött idő. Egy coloradói tankerület néhány éve vezette be a rövidített iskolahetet, így spórolva a diákok utaztatásának költségén, valamint az épületek rezsijén. A britek szerint a négynapos munkahét a túlterhelt tanári karra is jó hatással lenne, növelné a hatékonyságukat, így az oktatás színvonala is javulhatna. A négynapos iskolahéttel kapcsolatos tapasztalatatokról írtunk korábban, ide kattintva nézhetitek meg.