A járvány alatt több cég állt át csökkentett munkarendre, sok helyen általánossá vált a négynapos munkahét. Spanyolország után nemrég az Unilever döntött úgy, hogy Új-Zélandon kipróbálja, hatékonyabban dolgoznak-e az ottani munkavállalók, ha áttérnek a négynapos munkahétre, és több japán vállalat is ezzel kísérletezik. A Microsoft japán részlegén már több éve próbálkoznak, ott egyértelműen kiderült: ha rövidebb a munkaidő, hatékonyabb a munka.

Az iskolákban is működhet a négynapos hét?

Úgy tűnik, igen. Az 1930-as években kifejezetten népszerű volt a négynapos iskolahét, az elmúlt években pedig ismét reneszánszát éli. Egy, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) által készített tanulmányból kiderül, hogy az Egyesült Államokban már több mint 1600 intézmény tért át a négynapos iskolahétre, a legtöbb helyen a péntek szünnap. A diákok a többi napon azonban több időt töltenek az iskolapadban, mint a hagyományos munkarendben tanulók: egy tanévben összesen 148 tanítási napjuk van, míg a többi intézményben 180 napot töltenek az osztálytermekben a tanulók.

Az átállás hátterében a legtöbb esetben azonban nem szakmai érvek, sokkal inkább anyagi problémák állnak. Néhány évvel ezelőtt az egyik coloradói tankerület is bevezette a rövidített munka- és iskolahetet, így lett a hétfő iskolamentes nap, a családok pedig minden héten kapnak egy hosszú hétvégét. Ott sem a tanítási/tanulási hatékonyságon akartak javítani, sokkal inkább az itthon is sok problémát okozó tanárhiányt igyekeztek enyhíteni a megoldással.

A coloradói intézményekben ez a költségcsökkentési stratégia része is, így tudnak a gyerekek utaztatásának költségein, sőt az épületek rezsijén is tudnak spórolni, kevesebbet kell fűteni, világítani. Persze a szabad hétfőért nem minden szülő rajong, sokan nem tudják megoldani a gyermekfelügyeletet, ezért az iskolák - díj ellenében - hétfőnként továbbra is fogadnak olyan gyerekeket, akiknek a szülei dolgoznak, más pedig nem tud vigyázni rájuk.

A szintén az Egyesült Államokban lévő Peach megyében a négynapos iskolahét bevezetése 76 százalékkal csökkentette a helyettesítési költségeket, 35 százalékkal az utazási költségeket, 8 százalékkal a különböző iskolai eszközökre fordított összeget.

Jó ötlet? Rossz ötlet?

Felmerülhetnek kérdések a négyhetes munkarend hatékonyságával kapcsolatban, a tapasztalatok vegyesek. A négynapos rendszer támogatói szerint a diákoknak több idejük jut a tanulásra, a tanároknak pedig a felkészülésre. Egyes kutatások szerint kevesebb stressz éri a gyerekeket, így az iskolai probklémák, szabályszegések és konfliktusok száma is 40 százalékkal csökkent.

Persze vannak ellenpéldák is - nem minden intézményben volt egyértelmű siker az átállás a négynapos munkahétre. Több oregoni állami iskola váltott az új rendszerre a koronavírus-járvány alatt, és egységesen az volt a tapasztalat, hogy lecsökkent az az idő, amit a diákok tanulással töltöttek. Az iskolák a kiesett napokat úgy próbálták pótolni, hogy 50 perccel meghosszabbították a többi négy napot, ám ez sem bizonyult jó megoldásnak.

A kérdés mindenkit megmozgatott, az Oregoni Egyetem kutatása például összehasonlította az állami iskolák teljesítményét aszerint csoportosítva azokat, hogy öt- vagy négynapos rendszerben folyik a tanítás. A kutatók azt találták, hogy a matek- és a szövegértési teszteken elért eredmények látványosan rosszabbak voltak a rövidebb munkahetes rendszerben működő iskolákban.

Az oregoni kutatáshoz hasonlót Coloradóban is elvégeztek, három különálló kutatás keretein belül vizsgálák a négy- és ötnapos rendszerben működő iskolákat. Az eredmények ellentmondásosak: az egyik kísérlet tapasztalatai szerint a négy napig iskolába járó diákok javítani tudtak eredményeiken, míg a másik vizsgálat eredményei alapján a hagyományos formában tanulók teljesítettek jobban. A harmadik kutatás nem talált szignifikáns különbséget a négynapos és az ötnapos rendszer eredményei között.