Tízből hét iskolában problémát okozhat az oltatlan tanárok kényszerszabadságolása

Az iskolák kétharmadában csak kisebb-nagyobb nehézségekkel tudott elindulni az oktatás a téli szünet után. Az állami iskolák oltatlan pedagógusait január 3-tól ugyanis fizetés nélküli szabadságra küldték.

  • Eduline

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a 78 ezer pedagógus 94 százaléka már beoltatta magát, 3 százalékuk szakorvosi ellenjavallatot, 1 százalékuk miniszteri mentesítést kapott, 1 százalékuk pedig betegállományban van vagy a mentesítési kérelmének elbírálására vár, amely napokon belül lezárul.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Inforádiónak azt mondta, a hozzájuk beérkezett visszajelzések alapján az iskolák nagyjából kétharmadában csak kisebb-nagyobb nehézséggel tudott elindulni a tanítás január 3-án. Az iskolák egyharmadánál egyáltalán nincs probléma, mert mindenki megkapta az oltást.

Hozzátette azt is, hogy az intézmények többségében 4-5 százalékos kiesés van, de túlmunkával, csoportok összevonásával és mindenféle erőfeszítések árán úgy tűnik, sikerül a helyzetet kezelni.

Akadnak olyan intézmények azonban, ahol ez az arány „durvább”, így a tankerületekkel, fenntartókkal együtt próbálják megoldani a problémát. Horváth Péter azt mondta, a helyettesítés sokszor tankerületen belüli átszervezést igényel, szükség lehet arra, hogy a teljes átoltottságú iskolákból menjenek át a tanárok helyettesíteni néhány órát.

A pedagóguskar elnöke szerint a méltányossági kérelmekről sem szabad megfeledkezni, mert ha alapos indok van rá, és ezt dokumentálni is lehet, akkor az emberi erőforrások minisztere mentességet adhat a kötelező oltást visszautasító pedagógusoknak.

Olyan betegségekről lehet szó, amelyek nem tartoznak bele az objektíven elbírálható mentességi körbe, vagy azoknak a pedagógusoknak az esete tartozhat ide, akiknek már csak ez a félévük van hátra. A mentesség megadására konkrét, leírt okok nincsenek – jegyezte meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.