A PSZ levélben kéri a köztársasági elnököt, ne írja alá a szakképzési törvényt
Tegnap ugyanis megszavazta az Országgyűlés az új szakképzési törvényt.
Tegnap ugyanis megszavazta az Országgyűlés az új szakképzési törvényt.
Megszavazta az Országgyűlés az új szakképzési törvényt, ami alapján a következő tanévtől átalakul a szakképzés rendszere: változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza, az oktatók jogállása, a diákok a cégeknél munkaviszony keretében vesznek részt a gyakorlaton, az általános iskolát be nem fejezőket pedig "dobbantóprogram" segítségével próbálják meg szakmához juttatni. A szülő kötelessége lesz gyermekét 18 éves koráig vagy egy részszakma megszerzésig taníttatni.
Egyre nő a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 18-24 évesek és az iskolába nem járó 14-18 évesek aránya Magyarországon. Roma szervezetek a tankötelezettség korhatárának 18 évre való visszaállításáért kezdtek aláírásgyűjtésbe, az innovációs minisztérium viszont inkább a szülők számára írná elő, hogy taníttassák tovább a gyereküket.
A jelenleg működő szakgimnáziumok új neve 2020-tól technikum lesz, ez a név azonban nem újkeletű, hiszen a szakmát adó iskolákat régen is hívták így. Mutatunk néhány érdekességet a szakképzés történetéről régi Fortepan-fotókkal kiegészítve.
A felvételi rendeletből is kikerült a kötelező középfokú nyelvvizsga követelménye, valószínűleg az új szakképzési törvény elfogadása sincs már messze. A Pedagógusok Szakszervezete november 30-ára tüntetést jelentett be, miközben várják a döntést a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Újabb kérdések merültek föl az alternatív iskolák jövőjével kapcsolatban, az innovációs minisztérium a szülőkön keresztül csökkentené az iskolaelhagyók számát, és fény derült a felnőttek kompetenciáira is. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei.
Magyarország első alkalommal vett részt a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programban (PIAAC), amelyben 39 országban 245 ezer ember szövegértési, számolási és problémamegoldó készségét mérték fel. A magyar 16-65 évesek a szövegértés és problémamegoldás területén az OECD-átlagnál rosszabbul, a számolási készségek tekintetében viszont jobban teljesítettek.
Milyen szakmákat tanulhatnak azok, akiknek már van diplomája, és kell-e fizetni a képzésért? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat és változásokat.
Jövőre a szülők felelőssége lehet a gyerekek 18 éves korig taníttatása, és a szakmaszerzés, miközben a tankötelezettség felső korhatárát nem változtatnák?
A hazai cégek nem tartják elég rugalmasnak a felnőttképzési formákat. A vállalatok elsősorban a képzési idő hosszát csökkentenék, és előtérbe helyeznék a digitális tanulási formákat - derül ki a Felnőttképzők Szövetsége kutatásából.
Tartalmában és módszertanában is átalakul a szakképzés, juttatásai az ösztöndíjak és a munkaszerződések rendszerén alapulnak majd, és módosul a szakképzésben oktatók jogállása - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára
Jövőre jelentősen átalakul a szakképzést nyújtó középfokú iskolák rendszere. A jelenleg fennálló tervezet szerint többek között az iskolák neve, a tanítási idő, valamint a szakmai gyakorlat működése is megváltozna. Itt vannak a legfontosabb kérdések.
Már elérhető a 2020-as Országos Képzési Jegyzék excel formátumban a 2020. szeptemberétől tanulható szakmák listájával. Segítünk a számok és betűkódok értelmezésében.
Csak a parlamenti jóváhagyás után bontják majd ki a törvénytervezetben javasolt keretszabályozás részleteit rendeleti szintű előírásokkal - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
A minisztérium átlagosan 30 százalékos béremelést ígér a szakképzésben oktatóknak, akik "cserébe" elveszítenék közalkalmazotti státuszukat, ha megszavazzák a szakképzési törvény tervezetét. A szakszervezetek szerint erre nem lenne szükség a fizetések növeléséhez, a tanárok számára jelentős hátrányokkal járna a változtatás, a béremeléssel kapcsolatban pedig rengeteg a megválaszolatlan kérdés.
A PDSZ módosító indítvánnyal fordult az összes parlamenti frakcióhoz és oktatással foglalkozó képviselőkhöz annak érdekében, hogy a legnagyobb kárt, „amellyel az új szakképzési törvényen keresztül először a szakképzésben dolgozókat sújtanák”, enyhítsék.
2020 jelentős változásokat hoz magával, többek között a szakképzés is teljes egészében átalakul. Beleértve a szakgimnáziumokat és szakközépiskolákat, valamint a felnőttoktatást (OKJ-s képzéseket) is. Mutatjuk, hogy mi marad és mi változik a jelenlegi tervezet szerint.
A következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék a gyakorlati képzést a szakképző iskolák diákjai, ha elfogadják a szakképzési törvényjavaslatot. Bár a tanulók így több pénzt kapnának, a Pedagógusok Szakszervezete szerint könnyebben sérülhetnek a jogaik. A korhatár továbbra is 15 év lesz, a fiatalkorúak napi munkaideje pedig akár hét óra.
Sűrű volt a hét az oktatás területén: beszámoltunk a szakképzési törvény tervezetéről és arról is, hogy még változtathatnak a 2020-as felvételitől életbe lépő nyelvvizsga-követelményen. A tanárok sztrájkja miatt januárban zárva lehetnek az iskolák, a szakszervezet új bértáblákat javasol a felsőoktatásban dolgozóknak, 2020-ban pedig az egyetemeken is bevezetnék a kompetenciamérést. A hét legfontosabb hírei és cikkei.
Ezt pedig az egyéni béralkuknak köszönhetik majd - mondta Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár a Magyar Nemzetnek. A szakszervezetek nem örülnének, ha a szakoktatók kikerülnének a közalkalmazotti törvény hatálya alól.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az oktatásban dolgozó bármely munkavállalói csoport élet- és munkakörülményeinek javulását üdvözli, ám a szakképzésben beharangozott 30 százalékos béremeléssel kapcsolatban több dologra figyelmeztet - írja közleményében a PDSZ, amely az összes oktatásban dolgozót érintő jelentős béremelést követel a közalkalmazotti jogviszony fenntartása mellett.