Hamarosan nyilvánossá válik a szakképzési rendszer átalakulásának minden részlete, a Magyar Nemzet információi szerint heteken belül – várhatóan februárban – nyilvánosságra hozzák az új szakképzési törvény végrehajtási rendeletét, ami egyebek mellett a foglalkoztatási feltételeket is rögzíti. Ezt követően, az Innovációs és Technológiai Minisztérium területért felelős helyettes államtitkára országjárásra indul, hogy első kézből tájékoztassa az érintetteket a változásokról - értesült a Magyar Nemzet.

A tervezet szerint a szakképzésben oktatóknak heti 22, az osztályfőnököknek 21 tanórájuk lesz. Ezt az oktatási munkaidőt azonban éves keretben kell számolni, nem arról van szó tehát, hogy a tanév mind a 36 hetében ugyanezt a kötelező óraszámot kellene mindenkinek teljesítenie. Az oktatók munkája összetett, ezért az órakeret terhére számos egyéb feladatot el kell végezniük - írják. Mint például a digitális alkotó központok tevékenységé­ben való részvétel, a minőségbiztosításban végzett tevékenység, a mentori feladatok ellátása vagy éppen a szakértői munka.

Ha összességében több ledolgozott óra jön ki, mint a megadott éves keret, akkor az túlmunkának számít, ahogy biztosan járni fog a túlórapénz a tartós helyettesítésért is

- nyilatkozta az államtitkár. Az idén nyáron átlagosan harmincszázalékos béremelés várható, aminek a fedezetét 2020. július 1-jétől jelentős többlettámogatással biztosítja az állam. Ehhez kapcsolódóan nagyobb döntési szabadságot kapnak az iskolaigazgatók is, a központi minőségértékelő irányelvek alapján ugyanis ők tesznek javaslatot az oktatók fizetésére, a béremeléseket is ők szabhatják meg - teljesítmény alapján. A szakképzési centrum gazdálkodásáért egyébként a kancellár felelős - teszi hozzá.

Az államtitkár hozzátette: az új értékelési rendszerre készülni kell, erről is szeretne egyeztetni az igazgatókkal. A változások kedvező hatása lehet, hogy a magasabb fizetés miatt a pályakezdő fiatalok a szakképzést választják, a megemelt óradíj lehetőséget teremt egy-egy mérnök, esetleg korábbi pályaelhagyó mérnöktanár alkalmazására - fogalmazott.

Könnyebb felvételi?

Valamint attól sem kell tartani Pölöskei Gáborné szerint, hogy a sok szakmai óra a közismereti tanulás rovására megy. A technikusképzésben matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. Ezekből a tantárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás - így összességében még a jelenleginél könnyebben léphetnek át a diákok a szakirányú felsőoktatásba - írják, hozzátéve: az öt év elvégzése után a tanuló így egyszerre kapja kézhez az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet, ez a képzéstípus tehát egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit.