Szerdán körlevelet küldött a szakképzési centrumoknak a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, amelyben arról győzködi a szakképzésben oktatókat, jól járnak a közalkalmazotti jogviszony elveszítésével - írja a Népszava. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a levél több dolgot elhallgat, illetve valótlanságot állít.
Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár szerdán – három nappal a november 30-ai budapesti pedagógustüntetés előtt – körlevelet küldött minden szakképzési centrumba "a pedagógusok minél szélesebb körű tájékoztatása érdekében" - írja a Népszava. Egy szerdai, a szakképzési centrumok főigazgatóinak és a kancellároknak tartott, mintegy kétórás értekezleten azt is utasításba adták: a törvényi változásoknak csak a tanárokra nézve előnyös elemeit kommunikálhatják.
Ahogy beszámoltunk róla, pénteken megjelent a Magyar Közlönyben az új szakképzési törvény, amely értelmében a szakképzésben oktatók jövő júliustól a közalkalmazotti törvény hatálya alól a munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek át, az indoklás szerint a magasabb bérezés érdekében. A változás nagy vihart kavart a szakszervezetek körében, akik szerint ezzel a tanárok kiszolgáltatottá válnak, a béremeléshez pedig nincs szükség státuszváltozásra.
A Népszava birtokába került levélben az államtitkár arról ír: a közalkalmazotti törvény „csak első látásra” biztosít nagyobb védelmet, alaposabb vizsgálat után kitűnik, hogy inkább rugalmatlanságot jelent. A helyettes államtitkár szerint a bérezés szempontjából kedvezőbbek lesznek a feltételek, a szakszervezetek állításával ellentétben megmarad a jubileumi jutalom. Kitért arra is, a megígért béremelés – ami Pölöskeiné szerint sem lesz egységes mértékű – mindenkire vonatkozik, tehát szakoktatókra, közismereti tanárokra, óraadókra is.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Facebook-oldalán azt írja: a szakképzési centrumok beazonosíthatatlan (aláírás nélkül, fejléc nélkül) levelet küldenek szét a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak, ami szerintük több dolgot elhallgat, illetve valótlanságot állít. A PSZ szerint valótlan az az állítás, hogy a közalkalmazotti jogviszony csak "első látásra" nyújt nagyobb védelmet, a közalkalmazotti törvény ugyanis lényegesen több garanciát tartalmaz, például nagyobb felmentési védelmet, nagyobb végkielégítést, több pótszabadságot, előmeneteli rendszert, a kollektív jogérvényesítés lehetőségét - írják.
A munka törvénykönyve hatálya alatt "nincs törvényi garancia az előmenetelre, csak a minimálbér vagy a garantált bérminimum elérésére, ahogyan nincs törvényi garancia a foglalkoztatás feltételeire sem. Valótlan az az állítás, mely szerint az új szakképzési törvény és a munka törvénykönyve "rugalmasabb" feltételeket jelentene a bérezésre, az emelés minimális (félmondatos) módosítással megvalósítható lenne a jelenlegi szabályozási környezetben, jogfosztás nélkül" - olvasható az oldalon.
A PSZ szerint a jubileumi jutalmat felmenő rendszerben kivezetik, mivel pedig az emelés bértömege mindenkire vonatkozik, a többség számára nem lesz a "jogfosztással" arányos az emelés, a 30 százalékhoz pedig még 8 milliárd forint kellene. A nevelést és oktatást segítő és a technikai munkatársak fizetéséről nincs szó a levélben - írják.
Többnapos tiltakozás kezdődik ma az oktatást érintő változások és problémák miatt
A szakszervezeteknél, a diákoknál és a szülőknél is betelt a pohár: a következő napokban több esemény és országos tüntetés is lesz többek között az alacsony tanári bérek, a pedagógusok és a diákok munkaterhei, a hatévesen kötelező beiskolázás és a szakoktatók státuszának változása miatt.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
