Az új minősítési rendszertől függ majd a tanárok fizetése

Hamarosan elkészül a szakképző intézmények oktatói számára kidolgozott új minősítési rendszer, és már tavasszal ez alapján értékelik a tanárokat – ettől függ majd a fizetésük is.

  • Eduline

Előreláthatólag február elején jelenik meg az új szakképzési törvény végrehajtási rendelete, amiből minden információ kiderül majd a várható változásokról.

A Népszava értesülései szerint, Pölöskei Gáborné szakképzési helyettes államtitkár néhány fontos információt már megosztott az új rendeletről: az egyik, hogy a szakképzési centrumoknak még hangsúlyosabban a gazdaság kiszolgálása lesz a célja, és nem az iskolák és tanáraikhoz való alkalmazkodás. A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy a szakképző intézmények oktatói számára hamarosan elkészül az új minősítési rendszer és már tavasszal ez alapján értékelik majd a tanárokat – ettől függ majd a fizetésük is.

Bár átlagosan 30 százalékos béremelést ígér a kormány a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak, ez nem jelenti azt, hogy mindenki ennyit fog kapni. A minősítési rendszer alapján – az iskolák igazgatói – fogják a fizetéseket meghatározni, így egyes pedagógusoknak akár 20 százalékkal is csökkenhet a bérük.

„Senki nem fog rosszabbul járni, senki sem kereshet kevesebbet korábbi bérénél” – írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium. „A teljesítmény- és munkaköralapú differenciálás következményeként lesznek olyan kiváló oktatók, akiknek a fizetése akár ötven százalékkal is megemelkedik, míg mások fizetése az átlagos harminc százaléktól elmaradó mértékben nő” – teszik hozzá.

De tavasztól nem csak a szakképző iskolák oktatóit, hanem az iskolákat is a minőségük alapján fogják finanszírozni. Arról, hogy ez pontosan mit is jelent, még nincs egyértelmű válasz.

Ahogy arról korábban már mi is beszámoltunk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elfogadhatatlannak tartja a szakképzés jelenlegi helyzetét és őszinte aggodalommal figyelik - az egyébként reformokra szoruló ágazatban - a hibás döntések sorozatát. A PDSZ az elmúlt hetekben bejelentette egy - a szakképzéssel foglalkozó - sztrájkbizottság megalakulását is, annak reményében, hogy mielőbb tárgyalhassanak a felelősökkel. Erről itt olvashattok részletesebben.

Átalakított szakképzés: hamarosan megjelenik a hivatalos rendelet, az államtitkár személyesen tájékoztatja majd az iskolákat

Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár személyesen mutatja be a szakképzés változásait a hazai iskolaigazgatók számára. Februártól ellátogat megyénként egy-egy munkaértekezletre, ahol többek között a munkaidő elszámolásáról, valamint az új bérrendszerről fog beszélni.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.