Január elsején vagy az új év során több új szabály is életbe lép a közoktatás és a felsőoktatás, illetve az érettségi és az egyetemi felvételi területén. Íme, a teljes lista.
Közoktatás: átalakulnak az iskolaérettségi vizsgálatok és a szakképzés
A leginkább vitatott módosítások a közoktatást érintik. Január 1-jétől változnak a beiskolázás és az iskolaérettségi vizsgálatok szabályai. Azoknak a gyerekeknek, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, szeptemberben iskolába kell menniük. A szülő január 15-ig kérelmezheti, hogy további egy évig az óvodában maradhasson, erről azonban többé nem az óvoda, hanem az Oktatási Hivatal dönt majd.
A részletekről november végéig nem sokat lehetett tudni, és a vizsgálat módszertanával kapcsolatban még mindig sok a kérdés. A felmentési kérelem beadásának határidejét 2020-ban, egy alkalommal január 31-ig meghosszabbították. Itt olvashatjátok a részleteket.
Az önálló szakképzési törvény január 1-jén lép hatályba, a legtöbb változást ugyanakkor csak szeptember elsejétől vezetik be. Többek között változik az iskolák elnevezése: a jelenlegi szakgimnáziumokat technikumnak, a szakközépiskolákat pedig szakképző iskolának fogják hívni. Radikálisan lecsökken a szakmák listája, a diákok pedig tanulószerződés helyett szakképzési munkaszerződéssel dolgoznak majd. Júliustól a szakképzésben oktatók elveszítik közalkalmazotti státuszukat és a munka törvénykönyve hatálya alá fognak tartozni, a szakszervezetek tiltakozása ellenére. Itt találjátok összefoglalónkat.
Érettségi: újra lehet előrehozott vizsgát tenni természettudományos tárgyakból
Az érettségi terén bevezetésre kerülő változásnak - amely a 2013-ig érvényes szabályozást hozza vissza - több tízezer diák örülhet, a következő, tavaszi vizsgaidőszaktól kezdve ugyanis újra lehet előrehozott érettségit tenni természettudományos tárgyakból, akár ősszel is. az új szabályozás szerint azon tantárgyakból, amelyek tanítása a tizedik évfolyamon lezárul, az azt követő őszi vizsgaidőszakban vagy az az utáni vizsgaidőszakokban előrehozott érettségit lehet tenni. Idegen nyelvekből továbbra is kizárólag a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév vizsgaidőszakaiban tehettek előrehozott vizsgát.
Itt olvashatjátok a részleteket, azt pedig, hogy mennyire népszerű volt korábban az előrehozott érettségi, itt nézhetitek meg.
Felvételi: minden szakon kötelező az emelt szintű érettségi
A 2020-as általános felvételi eljárásban alap- vagy osztatlan szakra - néhány kivétellel - már csak az kerülhet be, aki legalább egy emelt szintű érettségit tett. A középfokú nyelvvizsga követelményét a felvételizők örömére végül eltörölték. Arról, hogy hogyan történt a változtatás, itt olvashattok. Itt nézhetitek meg, milyen feltételeknek kell megfelelnetek, hogy bekerülhessetek a felsőoktatásba, a felvételi és a pontszámítás szabályairól pedig itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Felsőoktatás: így kell törleszteni az állami ösztöndíjat
Január 1-jétől azoknak, akik állami ösztöndíjas képzésben tanulnak és nem szerzik meg a képzési idő másfélszerese alatt a diplomát, hazai munkaviszony fenntartásával kell "törleszteniük" az ösztöndíjat. Eddig alapesetben a képzési költség felét kellett visszafizetni, ennek munkaviszonnyal való kiváltását csak kérelmezni lehetett. Itt olvashatjátok a részleteket, az állami ösztöndíjas képzésről szóló összefoglalónkat pedig itt találjátok.
A felsőoktatási intézményeket érintő változásokról itt olvashattok, arról pedig, hogy mi történt a Közép-európai Egyetemmel (CEU) 2019-ben, itt találjátok összefoglalónkat.
Ilyen lesz a 2019/2020 tanév második féléve: ez az aktuális menetrend
Hamarosan kezdődik a 2019/2020-as tanév második féléve, mutatjuk az elkövetkezendő időszak eseményeit egészen a nyári szünetig bezárólag.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
