Változik az iskolaérettségi vizsgálat: ezek voltak a 2019-es év nagy fordulópontjai

Holnaptól lép életbe az új iskolaérettségi vizsgálatok rendszere. A kormány egy módosító csomagot nyújtott be még nyáron, amit még júliusban el is fogadott a parlament. Összegyűjtöttük a 2019-es év nagy fordulópontjait a köznevelési törvény módosításától az új iskolaérettségi vizsgálatokig.

  • Eduline

2019 áprilisában jelentek meg az első hírek a változásokkal kapcsolatban, ekkor még szinte semmit nem lehetett tudni a tervezett módosításokról. Verba Attiláné, A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke a köznevelési törvény módosításáról úgy nyilatkozott, hogy ezt egyáltalán nem tartja jó döntésnek.

A törvénymódosítást július 12-én elfogadta a parlament, azóta a kérdések száma csak nőtt az új rendszerrel kapcsolatban. A módosítás különösen azoknak a gyerekeknek a helyzetét nehezíti meg, akik a nyári hónapokban, nem sokkal iskolakezdés előtt töltik be 6. életévüket. A szabályozás először a 2020/21-es tanévben első osztályba lépőket érinti majd.

Augusztusban azonban még azt sem lehetett tudni, ki fogja eldönteni, hogy egy óvódás gyerek iskolaérett-e. Azt viszont igen, hogy egy állami szervhez fog tartozni, amelyhez minden év január 15-ig nyújthatnak be kérelmet azok a szülők, akiknek a gyermeke augusztus 31-ig betölti hatodik életévét, de még nem kezdené meg az iskolai éveit.

Több ezren tiltakoztak...

Októberben több mint ezer pszichológus írta alá azt a nyílt levelet, melyet Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek és Bódis József tudás- és innováció-menedzsmentért felelős államtitkárnak címeztek.

A nyílt levélre reagálva, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt mondta: az iskolaérettségi vizsgálatokra irányuló kérelmeket az Oktatási Hivatal fogja elbírálni, majd a megfelelteket a Pedagógiai Szakszolgálatoknak továbbítják, ahol "a jelenlegi szakmai protokollok alapján" fogják lefolytatni a vizsgálatot.

A szülők is tiltakoztak. Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek szóló videóüzenetben követelték a szülők, hogy vonják vissza a kötelező 6 éves iskolakezdésről szóló törvényt, az iskolaérettségről pedig továbbra is az óvoda dönthessen.

...mind hiába

Ahogy mi is írtunk róla, november 21-én megjelent a módosított rendelet a Magyar Közlönyben. A végrehajtási rendelet szerint: a felmentést engedélyező szerv "a fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatala” és a kérelmet benyújtó személy lakhelyénél illetve tartózkodási helyénél illetékes kormányhivatal fogja intézni az eljárást.

Az elbírálást pedagógiai szakértők végzik a szülő és a gyermekkel foglalkozó szakemberek (például gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) véleményét is szem előtt tartva - írta a minisztérium. Hozzátették, az Oktatási Hivatal minden szükséges információt közzé fog tenni a honlapján, és a tudnivalókról tájékoztatja az óvodákat is. A szülőknek pedig ezután az OH online felületén kell majd kezdeményezni a felmentést.

Napvilágot láttak a határidők is

Az eljárás elvileg 60 napos lesz. Ha a szülő nem ért egyet az Oktatási Hivatal döntésével, akkor van lehetőség jogorvoslatra - közölte az Emmi.

A rendelet szerint a szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a kérelem megérkezését követő naptól számított öt napon belül el kell küldeni a szülőnek. A szakértői vizsgálat időpontját a szakértői bizottság pedig a kérelem megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül kitűzi.

A szakértőként kirendelt szakértői bizottság végül a véleményét az eljárás elindulásától számított 30 napon belül elküldi az Oktatási Hivatalnak. A rendeletben az is szerepel, ha a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában önhibájából nem jelenik meg, új időpontot nem kap, a hivatal a gyerek megvizsgálása nélkül dönt.

Novemberben megjelent tájékoztatás a legfontosabb tudnivalóiról, formai követelményekről, bővebben itt írtunk. Idő közben a Szülői Hang Közösség is segédletet készített azon szülők számára, akik januárban gyermekük további egy év óvodai nevelését kérvényezik az Oktatási Hivatalnál. Ezt itt nézhetitek meg.

Nem csak a szakszervezetek tiltakoztak

Kozma Ákos, ombudsman az eljárásrend bevezetésének elhalasztását kérte a szaktárcától, melyet azzal indokol, hogy „az előírásokat csak olyan időponttól lehet bevezetni, amikor azokat minden érintett megismerhette és a jogalkalmazás is felkészülhetett rá".

A bevezetést nem halasztották el, azonban megszavazta az Országgyűlés, hogy január 15. helyett január 31-ig lehet beadni a tankötelezettség alóli felmentési kérelmeket. Az azonban nem változik, hogy ennek értelmében a tanköteles korú gyermek további egy nevelési évig óvodában történő részvétele kérdésében 2020. január 1-jétől az Oktatási Hivatal fog döntést hozni.

Pedagógiai szakszolgálat: kétszer mérik fel a gyermekek képességeit

Kétszer, 3 és 5 éves korban mérik fel a gyermekek képességeit, így derül ki, hogy ki alkalmas az iskolakezdésre - mondta el Mosányi Emőke, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója hétfő reggel az M1-en, ahol az iskolaérettség megállapítására vonatkozó új eljárásrendről beszéltek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.