Változik az iskolaérettségi vizsgálat: ezek voltak a 2019-es év nagy fordulópontjai

Holnaptól lép életbe az új iskolaérettségi vizsgálatok rendszere. A kormány egy módosító csomagot nyújtott be még nyáron, amit még júliusban el is fogadott a parlament. Összegyűjtöttük a 2019-es év nagy fordulópontjait a köznevelési törvény módosításától az új iskolaérettségi vizsgálatokig.

  • Eduline

2019 áprilisában jelentek meg az első hírek a változásokkal kapcsolatban, ekkor még szinte semmit nem lehetett tudni a tervezett módosításokról. Verba Attiláné, A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke a köznevelési törvény módosításáról úgy nyilatkozott, hogy ezt egyáltalán nem tartja jó döntésnek.

A törvénymódosítást július 12-én elfogadta a parlament, azóta a kérdések száma csak nőtt az új rendszerrel kapcsolatban. A módosítás különösen azoknak a gyerekeknek a helyzetét nehezíti meg, akik a nyári hónapokban, nem sokkal iskolakezdés előtt töltik be 6. életévüket. A szabályozás először a 2020/21-es tanévben első osztályba lépőket érinti majd.

Augusztusban azonban még azt sem lehetett tudni, ki fogja eldönteni, hogy egy óvódás gyerek iskolaérett-e. Azt viszont igen, hogy egy állami szervhez fog tartozni, amelyhez minden év január 15-ig nyújthatnak be kérelmet azok a szülők, akiknek a gyermeke augusztus 31-ig betölti hatodik életévét, de még nem kezdené meg az iskolai éveit.

Több ezren tiltakoztak...

Októberben több mint ezer pszichológus írta alá azt a nyílt levelet, melyet Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek és Bódis József tudás- és innováció-menedzsmentért felelős államtitkárnak címeztek.

A nyílt levélre reagálva, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt mondta: az iskolaérettségi vizsgálatokra irányuló kérelmeket az Oktatási Hivatal fogja elbírálni, majd a megfelelteket a Pedagógiai Szakszolgálatoknak továbbítják, ahol "a jelenlegi szakmai protokollok alapján" fogják lefolytatni a vizsgálatot.

A szülők is tiltakoztak. Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek szóló videóüzenetben követelték a szülők, hogy vonják vissza a kötelező 6 éves iskolakezdésről szóló törvényt, az iskolaérettségről pedig továbbra is az óvoda dönthessen.

...mind hiába

Ahogy mi is írtunk róla, november 21-én megjelent a módosított rendelet a Magyar Közlönyben. A végrehajtási rendelet szerint: a felmentést engedélyező szerv "a fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatala” és a kérelmet benyújtó személy lakhelyénél illetve tartózkodási helyénél illetékes kormányhivatal fogja intézni az eljárást.

Az elbírálást pedagógiai szakértők végzik a szülő és a gyermekkel foglalkozó szakemberek (például gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) véleményét is szem előtt tartva - írta a minisztérium. Hozzátették, az Oktatási Hivatal minden szükséges információt közzé fog tenni a honlapján, és a tudnivalókról tájékoztatja az óvodákat is. A szülőknek pedig ezután az OH online felületén kell majd kezdeményezni a felmentést.

Napvilágot láttak a határidők is

Az eljárás elvileg 60 napos lesz. Ha a szülő nem ért egyet az Oktatási Hivatal döntésével, akkor van lehetőség jogorvoslatra - közölte az Emmi.

A rendelet szerint a szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a kérelem megérkezését követő naptól számított öt napon belül el kell küldeni a szülőnek. A szakértői vizsgálat időpontját a szakértői bizottság pedig a kérelem megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül kitűzi.

A szakértőként kirendelt szakértői bizottság végül a véleményét az eljárás elindulásától számított 30 napon belül elküldi az Oktatási Hivatalnak. A rendeletben az is szerepel, ha a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában önhibájából nem jelenik meg, új időpontot nem kap, a hivatal a gyerek megvizsgálása nélkül dönt.

Novemberben megjelent tájékoztatás a legfontosabb tudnivalóiról, formai követelményekről, bővebben itt írtunk. Idő közben a Szülői Hang Közösség is segédletet készített azon szülők számára, akik januárban gyermekük további egy év óvodai nevelését kérvényezik az Oktatási Hivatalnál. Ezt itt nézhetitek meg.

Nem csak a szakszervezetek tiltakoztak

Kozma Ákos, ombudsman az eljárásrend bevezetésének elhalasztását kérte a szaktárcától, melyet azzal indokol, hogy „az előírásokat csak olyan időponttól lehet bevezetni, amikor azokat minden érintett megismerhette és a jogalkalmazás is felkészülhetett rá".

A bevezetést nem halasztották el, azonban megszavazta az Országgyűlés, hogy január 15. helyett január 31-ig lehet beadni a tankötelezettség alóli felmentési kérelmeket. Az azonban nem változik, hogy ennek értelmében a tanköteles korú gyermek további egy nevelési évig óvodában történő részvétele kérdésében 2020. január 1-jétől az Oktatási Hivatal fog döntést hozni.

Pedagógiai szakszolgálat: kétszer mérik fel a gyermekek képességeit

Kétszer, 3 és 5 éves korban mérik fel a gyermekek képességeit, így derül ki, hogy ki alkalmas az iskolakezdésre - mondta el Mosányi Emőke, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója hétfő reggel az M1-en, ahol az iskolaérettség megállapítására vonatkozó új eljárásrendről beszéltek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.