Sokan a belügy épületét is a státusztörvény következményeiről szóló matricákkal ragasztották tele. A büntetést befizették, de bocsánatot nem kérnek – írja a Tanítanék.
Egy kolozsvári gimnáziumi tanár számolt be arról a hvg.hu-nak, hogyan sikerült elérniük három hét alatt Romániában azt, amit Magyarországon évek óta nem tudnak: magasabb fizetést és több megbecsülést a pedagógusoknak.
Bár a nemzetközi méréseket figyelembe véve Olaszországban sem teljesítenek jobban a diákok, mint Magyarországon, egy Rómában dolgozó tanár beszámolója alapján mégis kellemesebb körülmények között tanítanak az olasz pedagógusok, mint a magyarok.
A köznevelésért felelős államtitkár egy interjúban ismertette a következő hónapok "menetrendjét."
Bár már javában zajlik a szünet, mégis jelentős dolgok történtek a héten. A Parlamentben megszavazták a státusztörvényt, amit utána Novák Katalin alá is írt. Emiatt egyre több iskolából hallani tömeges felmondásokról. Mutatjuk, mik történtek július első hetében.
Gyászhirdetést adott fel a Momentum az Élet és Irodalom hetilapban a státusztörvény kormánypárti megszavazása utána.
Nincs olyan iskola Vas megyében, ahonnan az életbe lépő státustörvény miatt ne távozna pedagógus.
Molnár Áron mozgalma, a tanártüntetések egyik szervezője is felszólalt a státusztörvényről.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a pályaelhagyás mellett döntött, azonban, ha nem talál állást, akkor kénytelen a közoktatásban maradni, hiszen el kell tartania családját.
Úgy néz ki, az oktatáskutató véleményét, mely szerint a pedagógusok fontos kompetenciákkal rendelkeznek, melyekkel nem nehéz állást találni, egy részben állami tulajdonú biztosító is osztja, még ha így az állam dolgát nehezítheti is meg.
A kancelláriaminiszter szerint a pedagógusok többségének nincs gondja a státusztörvénnyel.
Szerinte a leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem, vagy érdemi módosítással szerepelnek.
Aminek akár fél éven belül is újabb kötelezettségszegési eljárás lehet a vége.
Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt években folyamatosan történt valami az oktatásügy háza táján. Az Orbán-kormány hatalomra kerülésével több fronton is elkezdte átalakítani a területet, ezek jellemzően valamilyen központosításba futottak végül ki. Összeszedtük a hazai oktatásügy néhány nagy port kavart mérföldkövét az elmúlt közel másfél évtizedből.
Rendkívüli tablók távozó tanárok képeivel, búcsúposztok a gimnáziumok oldalán – így végződött az idei tanév, miután megszavazták a tanárokat korlátozó státusztörvényt, persze azt nem lehet mindenhol tudni, hogy mi áll a távozás hátterében. Hoztunk egy gyűjtést a továbbállókról.
Az aHang civil szervezet felületén a státusztörvény miatti felmondási szándékukat jelző pedagógusok közül több százan azt is megválaszolták, mit terveznek, miután otthagyták az iskolájukat. Sokaknak még nincs B-terve, a többiek jellemzően magántanárok lennének vagy más szellemi munkát választanának a pszichológustól az operatőrön át a HR-esig, de kéttucatnyian a kivándorlást is fontolgatják. Az általunk megkérdezett oktatáskutató szerint ugyanakkor, ha egy rendes oktatási reformot követően pár éven belül visszatérnének a pályaelhagyók, a plusz tapasztalatuk még jót is tenne a területnek.
Nem túl kedves ajándékkal jutalmazták a kormányt a státusztörvény szavazásának reggelén a Párbeszéd - ZÖLDEK társelnökei.
Sztrájktörvény, tanárok kirúgása, könnygáz és végül a ma megszavazott státusztörvény: 2022-től ismét folyamatosak a tanárok, szakszervezetek és diákok által szervezett tüntetések, demonstrációk és sztrájkok, de eddig nem sikerült elérniük a követeléseiket. A mai parlamenti szavazás apropóján összeszedtük az elmúlt év legfontosabb történéseit.
Csalódottság, düh, "jövőgyilkosság" - ehhez hasonló reakciók érkeznek az alig egy órája elfogadott státusztörvény hírére, miközben a kormány továbbra is azt hangoztatja, a státusztörvénnyel valójában jót tesznek a pedagógusokkal, míg a "baloldal" mindent megtesz az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek.
Kedden szavaztak a Parlamentben a pedagógusok által csak "bosszútörvénynek" nevezett státusztörvényről. Az Egységes Diákfront egész napos rendezvényt szervezett a Kossuth térre a tanári szakszervezetekkel közösen.
