A köznevelésért felelős államtitkár egy interjúban ismertette a következő hónapok "menetrendjét."
Szeptember 15-ig értesítik a pedagógusokat arról, milyen lesz 2024. január 1-jtől az új szerződésük, akik aztán a hónap végéig dönthetnek arról, elfogadják-e, vagy nem - írta meg az aHang Maruzsa Zoltán Origónak adott interjúja alapján, melyben a köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy nem számít tömeges felmondásra, akik viszont nem írják alá az új szerződést, azoknak csak október végéig kell dolgoznia.
A parlament július 4-én, kedd délelőtt 136 igen, 58 nem és 0 tartózkodás mellett rendkívüli ülésen fogadta el a "bosszútörvénynek" is nevezett státusztörvényt, amit az államtitkár szerint "nagyon hosszú egyeztetési folyamat" előzött meg. Összesen húsz alkalommal egyeztettek a Nemzeti Pedagógus Karral és a szakszervezetekkel, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal és az Országos Köznevelési Tanács pedig kétszer tárgyalta a javaslatot.
Bár a köznevelésért felelős államtitkár nem számít tömeges felmondásokra, a tanév vége óta több olyan iskoláról is érkezett hír, ahonnan egyszerre több pedagógus, akár a tantestület fele is távozik. A budapesti Kölcsey gimnáziumban például tizenegy pedagógus mondott fel a napokban, de vidéki iskolákban is sorra mondanak fel a pedagógusok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
