Szeptember végéig jelezhetik a felmondásukat a státusztörvény miatt távozó pedagógusok

A köznevelésért felelős államtitkár egy interjúban ismertette a következő hónapok "menetrendjét."

  • Székács Linda

Szeptember 15-ig értesítik a pedagógusokat arról, milyen lesz 2024. január 1-jtől az új szerződésük, akik aztán a hónap végéig dönthetnek arról, elfogadják-e, vagy nem - írta meg az aHang Maruzsa Zoltán Origónak adott interjúja alapján, melyben a köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy nem számít tömeges felmondásra, akik viszont nem írják alá az új szerződést, azoknak csak október végéig kell dolgoznia.

A parlament július 4-én, kedd délelőtt 136 igen, 58 nem és 0 tartózkodás mellett rendkívüli ülésen fogadta el a "bosszútörvénynek" is nevezett státusztörvényt, amit az államtitkár szerint "nagyon hosszú egyeztetési folyamat" előzött meg. Összesen húsz alkalommal egyeztettek a Nemzeti Pedagógus Karral és a szakszervezetekkel, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal és az Országos Köznevelési Tanács pedig kétszer tárgyalta a javaslatot.

Bár a köznevelésért felelős államtitkár nem számít tömeges felmondásokra, a tanév vége óta több olyan iskoláról is érkezett hír, ahonnan egyszerre több pedagógus, akár a tantestület fele is távozik. A budapesti Kölcsey gimnáziumban például tizenegy pedagógus mondott fel a napokban, de vidéki iskolákban is sorra mondanak fel a pedagógusok.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna