Úgy néz ki, az oktatáskutató véleményét, mely szerint a pedagógusok fontos kompetenciákkal rendelkeznek, melyekkel nem nehéz állást találni, egy részben állami tulajdonú biztosító is osztja, még ha így az állam dolgát nehezítheti is meg.
„A pedagógusok nem azok, akik ne tudnának állást találni maguknak. Olyan fontos kompetenciákkal rendelkeznek, mint a szövegértés, jól kommunikálnak, jól fogalmaznak és így tovább. A kérdés, hogy hajlandók-e átképezni magukat, illetve a kisebb településeken élők nyilván hátrányból indulnak” – mondta Lannert Judit oktatáskutató szerdai cikkünkben, ahol a státusztörvény miatt is távozó pedagógusok jövőbeli terveiről írtunk.
Úgy tűnik, ezt a piacon is így látják, legalábbis az a biztosítócég egészen biztosan, akinek az álláshirdetését a Szegedi Tanárok Együttműködési Platformja osztotta meg.
„Bizonytalan a jövője a pedagógus pályán? Megbecsülésre és elismerésre vágyik? Gondolkozik, vagy már döntött is a váltásról? Nálunk érték a pedagógusi tapasztalat! Itt a nyári szünet, tét nélkül kipróbálhatja magát! Induljon el velünk egy új pályán!”
– olvasható az online felhívásban, a vállalat országszerte várja pedagógusok és ex-pedagógusok jelentkezését, plusz „hivatásindító” támogatással. Közben azonban a pedagógushiány egyre komolyabb probléma Magyarországon, amit csak súlyosbíthat, ha valóban felmond az az ötezer pedagógus, aki ezt a – ma már az államfő által is aláírt – státusztörvény miatt lengette be. Lennárt szerint egyébként, ha a távozások csak pár évre szólnak, a visszatérők munakerőpiaci tapasztalatai segíthetik is az oktatásügyet, ehhez azonban érdemi oktatási reform kellene, hogy vissza akarjanak térni.
Kiegészítés: Cikkünk megjelenése után olvasónk hívta fel rá a figyelmünket, hogy az amúgy is pikáns hirdetésnek további színezetet ad, hogy a feladó biztosítócégben 45 százalékos tulajdonrésszel bír a magyar állam.
(Kiemelt kép: Kriza Márton)
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
