Úgy néz ki, az oktatáskutató véleményét, mely szerint a pedagógusok fontos kompetenciákkal rendelkeznek, melyekkel nem nehéz állást találni, egy részben állami tulajdonú biztosító is osztja, még ha így az állam dolgát nehezítheti is meg.
„A pedagógusok nem azok, akik ne tudnának állást találni maguknak. Olyan fontos kompetenciákkal rendelkeznek, mint a szövegértés, jól kommunikálnak, jól fogalmaznak és így tovább. A kérdés, hogy hajlandók-e átképezni magukat, illetve a kisebb településeken élők nyilván hátrányból indulnak” – mondta Lannert Judit oktatáskutató szerdai cikkünkben, ahol a státusztörvény miatt is távozó pedagógusok jövőbeli terveiről írtunk.
Úgy tűnik, ezt a piacon is így látják, legalábbis az a biztosítócég egészen biztosan, akinek az álláshirdetését a Szegedi Tanárok Együttműködési Platformja osztotta meg.
„Bizonytalan a jövője a pedagógus pályán? Megbecsülésre és elismerésre vágyik? Gondolkozik, vagy már döntött is a váltásról? Nálunk érték a pedagógusi tapasztalat! Itt a nyári szünet, tét nélkül kipróbálhatja magát! Induljon el velünk egy új pályán!”
– olvasható az online felhívásban, a vállalat országszerte várja pedagógusok és ex-pedagógusok jelentkezését, plusz „hivatásindító” támogatással. Közben azonban a pedagógushiány egyre komolyabb probléma Magyarországon, amit csak súlyosbíthat, ha valóban felmond az az ötezer pedagógus, aki ezt a – ma már az államfő által is aláírt – státusztörvény miatt lengette be. Lennárt szerint egyébként, ha a távozások csak pár évre szólnak, a visszatérők munakerőpiaci tapasztalatai segíthetik is az oktatásügyet, ehhez azonban érdemi oktatási reform kellene, hogy vissza akarjanak térni.
Kiegészítés: Cikkünk megjelenése után olvasónk hívta fel rá a figyelmünket, hogy az amúgy is pikáns hirdetésnek további színezetet ad, hogy a feladó biztosítócégben 45 százalékos tulajdonrésszel bír a magyar állam.
(Kiemelt kép: Kriza Márton)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
