Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Balatoni József, a "Jocó bácsi világa" nevű népszerű Facebook-oldal kezelője a státusztörvény hatályba lépésének napján elhagyta a tanári pályát.
Ma éjfélkor hatályba lép a státusztörvény.
Ezzel együtt pedig hatályba lép a közalkalmazotti státuszról való lemondásom is.
Elhagyom a tanári pályát, a közoktatást.
Nem tudok már mást tenni.
A lelkem egy darabja most kicsit belehal ebbe
- osztotta meg a Facebookon péntek délután az ország egyik legnépszerűbb pedagógusa, a történelemszakos Jocó bácsi.
Balatoni József több éven keresztül osztotta meg a közösségi oldalán és könyvek formátumában a pedagóguspályán eltöltött mindennapjainak történéseit, gyakran pedig a rendszerről alkotott véleményét is. A közoktatásban eltöltött pályafutását viszont július 14-én befejezi.
Arról, hogy miért döntött így, Jocó bácsi Veiszer Alindának mesélt, az interjúban pedig többek között azt is elmondta: belátta, hogy ő is alkotóeleme annak, hogy "ez a gyerekeket megnyomorító rendszer" működik, hiszen egészen idáig vállalta a helyettesítéseket, "leplezte" a szülők előtt a rendszer problémáit, ennek pedig nem akar tovább részese lenni.
Ma éjfélkor hatályba lép a státusztörvény.Ezzel együtt pedig hatályba lép a közalkalmazotti státuszról való lemondásom is. Elhagyom a tanári pályát, a közoktatást. ������Nem tudok már mást tenni.A lelkem egy darabja most kicsit belehal ebbe. ������Köszönöm Veiszer Alinda , hogy veled beszélgethettem erről! A teljes interjú a patreonon érhető el!
Posted by Jocó bácsi világa on Friday, July 14, 2023
Nem ő az egyetlen pedagógus, aki az utóbbi időben így döntött: sorra hagyják ott a tanári katedrát a főváros mellett számos vidéki településen is.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.