Egy kolozsvári gimnáziumi tanár számolt be arról a hvg.hu-nak, hogyan sikerült elérniük három hét alatt Romániában azt, amit Magyarországon évek óta nem tudnak: magasabb fizetést és több megbecsülést a pedagógusoknak.
A hvg.hu Lukács Jánossal beszélgetett, aki a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumban tanít. Náluk fel sem merült, hogy ne csatlakozna szinte mindenki a sztrájkhoz és az iskolaigazgató is támogatta a tanári kart. Korábban az Eduline a határ két oldaláról kérdezett szakszervezeti vezetőket a magyar és román helyzet különbségeiről – ezt itt tudjátok elolvasni.
"Az oktatás problémái meglehetősen sokrétűek Romániában, itt most viszont elsősorban a béremelés volt a tét. Korábban elhangzott az az ígéret a kormány részéről, hogy a kezdő tanárok fizetését az országos átlagbérhez igazítják. Később a törvényjavaslatból törölték ezt a passzust. A legtöbb tanárt, köztük engem is ez a gesztus háborított fel. A pedagógusi pálya nagyon fontos, ha nem teszik vonzóvá a fiatalok számára ezt a hivatást, akkor egész egyszerűen nem lesz tanár" – válaszolta Lukács arra a kérdésre, hogy miért kezdett bele a sztrájkba.
A szülők hozzáállása kettős volt
Egy részük azt mondta, hogy a gyerekek érdekei az elsők és az az, hogy a tanárok ne sztrájkoljanak, hanem dolgozzanak.
"Azt gondolom, hogy a gyerekeknek az az érdekük, hogy méltóbb körülmények között tanító pedagógusaik legyenek. Ezt sok szülő egyébként megértette. Az egyik tüntetést már eleve úgy hirdették meg, hogy szülőket és diákokat is vártak rá."
– mondta a tanár.
Ugyanakkor az országos szülői szervezetnek nem volt egyértelmű az álláspontja. Inkább a kormány oldalát képviselték, mindezt azonban óvatosan tették, mert a tanárok ellen nyíltan nem szólaltak fel.
Több dolog vezetett a sikerhez
Egyrészt a kolozsvári pedagógus szerint ebben a kérdésben nincs akkora megosztottság náluk, mint a magyar közéletben. Romániában az oktatásügyi tárca sem vitatta, hogy jogosak a tanárok követelései. Másrészt jó volt a sztrájk időzítése, hiszen a tanárok munkabeszüntetésének a tanév végén van igazi tétje, amikor érettségiztetni, vizsgáztatni kell.
Ugyanakkor még mindig vannak hiányosságok: A kormány 2011-ben elfogadta a tanügyi törvényt, amely többek között kimondja, hogy az éves GDP hat százalékát kell az oktatásra fordítani, de ezt a szabályt azóta nem léptették hatályba. Ennek eredményeképpen az elmúlt években ennél jóval kevesebbet – a GDP kettő vagy három százalékát – fordították az oktatás területére. És a körülmények sem megfelelőek, mert vannak olyan falusi iskolák, ahol nincsen folyóvíz, ezért a diákoknak pttyantós wc-t kell használniuk.
A magyar helyzetet figyelve Lukács János szerint a teljes tanártársadalomnak kellene összefognia. Fontos lenne, hogy a kormány szem előtt tartsa azt, hogy a tanárok pótolhatatlanok. "Ha jelentősebb lesz a tanárhiány, akkor ki fog tanítani, a rendőr?" – kérdezi. Romániában sem gondolták, hogy ekkora megmozdulás lesz és erdményesen zárulnak a demonstrációk, de az összefogást látva komolyan vette a követeléseiket a kormány.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
