Egy kolozsvári gimnáziumi tanár számolt be arról a hvg.hu-nak, hogyan sikerült elérniük három hét alatt Romániában azt, amit Magyarországon évek óta nem tudnak: magasabb fizetést és több megbecsülést a pedagógusoknak.
A hvg.hu Lukács Jánossal beszélgetett, aki a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumban tanít. Náluk fel sem merült, hogy ne csatlakozna szinte mindenki a sztrájkhoz és az iskolaigazgató is támogatta a tanári kart. Korábban az Eduline a határ két oldaláról kérdezett szakszervezeti vezetőket a magyar és román helyzet különbségeiről – ezt itt tudjátok elolvasni.
"Az oktatás problémái meglehetősen sokrétűek Romániában, itt most viszont elsősorban a béremelés volt a tét. Korábban elhangzott az az ígéret a kormány részéről, hogy a kezdő tanárok fizetését az országos átlagbérhez igazítják. Később a törvényjavaslatból törölték ezt a passzust. A legtöbb tanárt, köztük engem is ez a gesztus háborított fel. A pedagógusi pálya nagyon fontos, ha nem teszik vonzóvá a fiatalok számára ezt a hivatást, akkor egész egyszerűen nem lesz tanár" – válaszolta Lukács arra a kérdésre, hogy miért kezdett bele a sztrájkba.
A szülők hozzáállása kettős volt
Egy részük azt mondta, hogy a gyerekek érdekei az elsők és az az, hogy a tanárok ne sztrájkoljanak, hanem dolgozzanak.
"Azt gondolom, hogy a gyerekeknek az az érdekük, hogy méltóbb körülmények között tanító pedagógusaik legyenek. Ezt sok szülő egyébként megértette. Az egyik tüntetést már eleve úgy hirdették meg, hogy szülőket és diákokat is vártak rá."
– mondta a tanár.
Ugyanakkor az országos szülői szervezetnek nem volt egyértelmű az álláspontja. Inkább a kormány oldalát képviselték, mindezt azonban óvatosan tették, mert a tanárok ellen nyíltan nem szólaltak fel.
Több dolog vezetett a sikerhez
Egyrészt a kolozsvári pedagógus szerint ebben a kérdésben nincs akkora megosztottság náluk, mint a magyar közéletben. Romániában az oktatásügyi tárca sem vitatta, hogy jogosak a tanárok követelései. Másrészt jó volt a sztrájk időzítése, hiszen a tanárok munkabeszüntetésének a tanév végén van igazi tétje, amikor érettségiztetni, vizsgáztatni kell.
Ugyanakkor még mindig vannak hiányosságok: A kormány 2011-ben elfogadta a tanügyi törvényt, amely többek között kimondja, hogy az éves GDP hat százalékát kell az oktatásra fordítani, de ezt a szabályt azóta nem léptették hatályba. Ennek eredményeképpen az elmúlt években ennél jóval kevesebbet – a GDP kettő vagy három százalékát – fordították az oktatás területére. És a körülmények sem megfelelőek, mert vannak olyan falusi iskolák, ahol nincsen folyóvíz, ezért a diákoknak pttyantós wc-t kell használniuk.
A magyar helyzetet figyelve Lukács János szerint a teljes tanártársadalomnak kellene összefognia. Fontos lenne, hogy a kormány szem előtt tartsa azt, hogy a tanárok pótolhatatlanok. "Ha jelentősebb lesz a tanárhiány, akkor ki fog tanítani, a rendőr?" – kérdezi. Romániában sem gondolták, hogy ekkora megmozdulás lesz és erdményesen zárulnak a demonstrációk, de az összefogást látva komolyan vette a követeléseiket a kormány.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
