Egy kolozsvári gimnáziumi tanár számolt be arról a hvg.hu-nak, hogyan sikerült elérniük három hét alatt Romániában azt, amit Magyarországon évek óta nem tudnak: magasabb fizetést és több megbecsülést a pedagógusoknak.
A hvg.hu Lukács Jánossal beszélgetett, aki a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumban tanít. Náluk fel sem merült, hogy ne csatlakozna szinte mindenki a sztrájkhoz és az iskolaigazgató is támogatta a tanári kart. Korábban az Eduline a határ két oldaláról kérdezett szakszervezeti vezetőket a magyar és román helyzet különbségeiről – ezt itt tudjátok elolvasni.
"Az oktatás problémái meglehetősen sokrétűek Romániában, itt most viszont elsősorban a béremelés volt a tét. Korábban elhangzott az az ígéret a kormány részéről, hogy a kezdő tanárok fizetését az országos átlagbérhez igazítják. Később a törvényjavaslatból törölték ezt a passzust. A legtöbb tanárt, köztük engem is ez a gesztus háborított fel. A pedagógusi pálya nagyon fontos, ha nem teszik vonzóvá a fiatalok számára ezt a hivatást, akkor egész egyszerűen nem lesz tanár" – válaszolta Lukács arra a kérdésre, hogy miért kezdett bele a sztrájkba.
A szülők hozzáállása kettős volt
Egy részük azt mondta, hogy a gyerekek érdekei az elsők és az az, hogy a tanárok ne sztrájkoljanak, hanem dolgozzanak.
"Azt gondolom, hogy a gyerekeknek az az érdekük, hogy méltóbb körülmények között tanító pedagógusaik legyenek. Ezt sok szülő egyébként megértette. Az egyik tüntetést már eleve úgy hirdették meg, hogy szülőket és diákokat is vártak rá."
– mondta a tanár.
Ugyanakkor az országos szülői szervezetnek nem volt egyértelmű az álláspontja. Inkább a kormány oldalát képviselték, mindezt azonban óvatosan tették, mert a tanárok ellen nyíltan nem szólaltak fel.
Több dolog vezetett a sikerhez
Egyrészt a kolozsvári pedagógus szerint ebben a kérdésben nincs akkora megosztottság náluk, mint a magyar közéletben. Romániában az oktatásügyi tárca sem vitatta, hogy jogosak a tanárok követelései. Másrészt jó volt a sztrájk időzítése, hiszen a tanárok munkabeszüntetésének a tanév végén van igazi tétje, amikor érettségiztetni, vizsgáztatni kell.
Ugyanakkor még mindig vannak hiányosságok: A kormány 2011-ben elfogadta a tanügyi törvényt, amely többek között kimondja, hogy az éves GDP hat százalékát kell az oktatásra fordítani, de ezt a szabályt azóta nem léptették hatályba. Ennek eredményeképpen az elmúlt években ennél jóval kevesebbet – a GDP kettő vagy három százalékát – fordították az oktatás területére. És a körülmények sem megfelelőek, mert vannak olyan falusi iskolák, ahol nincsen folyóvíz, ezért a diákoknak pttyantós wc-t kell használniuk.
A magyar helyzetet figyelve Lukács János szerint a teljes tanártársadalomnak kellene összefognia. Fontos lenne, hogy a kormány szem előtt tartsa azt, hogy a tanárok pótolhatatlanok. "Ha jelentősebb lesz a tanárhiány, akkor ki fog tanítani, a rendőr?" – kérdezi. Romániában sem gondolták, hogy ekkora megmozdulás lesz és erdményesen zárulnak a demonstrációk, de az összefogást látva komolyan vette a követeléseiket a kormány.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
