Erdélyi főtanfelügyelő: nem a sztrájk elhúzódásától függnek a diákok vizsgaeredményei

Hanem a tanulók egyéni akaraterejétől, noha úgy látja, a munkabeszüntetés áldozata azért a diákok felkészülése volt.

  • Tarnay Kristóf

Mint arról korábban beszámoltunk, a romániai pedagógussztrájk után 15 ezer diák nem jelentkezett a nyolcadikosok hétfőn kezdődött, „kisérettséginek” is nevezett képességfelmérőjére. Erről korábban Minor Borbála, a romániai Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség Maros megyei vezetőségi tagja azt mondta az Eduline-nak: mivel május 22-én már az év végi ismétlések kezdődnek, a diákok, kihasználhatták a három hetet felkészülésre, kollégáik pedig jellemzően a sztrájk alatt fizetés nélkül is megtartották a végzősök felkészítő óráit.

Kiss Imre Kovászna Megye Tanfelügyelőségének vezetője arról beszélt a Transtelexnek, hogy reméli, a sztrájkot nem csak felfüggesztették, hanem le is zárták, a legrosszabb forgatókönyvnek ugyanis annak elhúzódását látta. Szerinte, ha a vizsgák időpontja megváltozott volna, a tanügyi rendszer a feje tetejére állt volna. Mint elmondta, a 8.-osoknál és a 12.-eseknél a tananyagot leadták már, de az utolsó hetek felkészítő tevékenysége elmaradt.

Ám Kiss úgy látja, aki tudatosan készült, annak a teljesítményét ez döntően nem befolyásolja, nem utolsó két hétben kell a vizsgákra készülni, aki akart, az a tananyag birtokában fel tudott készülni. A vizsgaeredmények így szerinte nem a sztrájktól, inkább a diákok szorgalmától függ. Arról is beszélt, a tanárok visszajelzései és a médiában megjelent alapján a háromszéki tanárok rossz szájízzel zárták a sztrájkot, többet vártak tőle, hozzátéve: szakaszosan bevezetett bérpótlékok, juttatások szerepelnek az ígéretek közt, valamelyik már júniustól él, de jó részük csak januártól.

Jóváhagyott oktatási törvény

Szintén Romániában, ugyancsak a Transtelex beszámolója alapján tudható, hogy két ellenzéki párt beadványát elutasította az ottani alkotmánybíróság, ezzel alkotmányosnak minősítették az ország új oktatási törvényét. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje egyebek mellett azt kifogásolta, hogy szerintük az új jogszabály bizonyos előírásai korlátozzák a gyermekek oktatáshoz való jogát és sértik a jogegyenlőség elvét.

Kifogásolták azt is a – Minor szerint a sztrájkolók követelései közt is szereplő – passzust, mely lehetővé teszi a diákok kizárását az iskolából. A jogszabály az Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központ a portálnak nyilatkozó tanácsosa szerint pozitívumokat is tartalmaz, de ellentmondásos, illetve megfelelő költségvetést is kellene rendelni hozzá. Ha kihirdetik, először 2023/2024-es tanévben ötödikeseket érintené az új szabályozás.

(Kiemelt kép forrása: MTI/EPA/Robert Ghement)

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.