15 ezer diák nem vesz részt a "kisérettségin" a tanársztrájk miatt Romániában

Romániában elkezdődött hétfőn a 8. osztályt végzett diákok képességfelmérő vizsgája, mely a középiskolai beiratkozást és a felvételit előzi meg, de több mint 15 ezer diák nem vesz részt a megmérettetésen.

  • Eduline/MTI

Több mint 161 500 nyolcadikos jelentkezett a "kisérettséginek" is nevezett vizsgára az oktatási minisztérium jelentése szerint – olvasható az MTI-n. De vannak diákok, akik úgy érzik, hogy az elmúlt időszakban lezajlott pedagógussztrájk miatt nem tudtak megfelelően felkészülni, ezért nagyjából 15 ezren úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a vizsgán.

Romániában a pedagógusok több mint három hétig tartó általános sztrájkja miatt hetekig kérdéses volt, hogy sikerül-e idén megszervezni a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját és a középiskolát végzettek érettségijét. Végül júniusban beszüntették a sztájkot a tanügyi szakszervezetek, miután sikerült megállapodniuk a béremelésről a kormánnyal.

Marcel Ciolacu kormányfő a közösségi oldalán sok sikert kívánt a vizsgázóknak. Úgy értékelte: a román politikusok jól döntöttek, amikor a kormányátalakítás ügyét félretéve előbb a pedagógusok kéréseinek a megoldásán dolgoztak, így most a diákok levizsgázhatnak. Hangsúlyozta: az oktatás prioritás kormánya számára, és a jövőben is az marad.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.