Rendkívüli: megszületett a megállapodás, véget ér a sztrájk Romániában

A romániai közoktatást megbénító sztrájk felfüggesztését jelentették be a tanügyi szakszervezetek, miután csupán három hét alatt sikerült elérniük a béremelést.

  • Eduline/MTI

Múlt héten írtunk arról, hogy megegyezhet a román kormány a három legnagyobb tanügyi szakszervezettel a közoktatást három hete megbénító sztrájk lezárásának feltételeiről és most meg is született a megállapodás. Nicolae Ciuca miniszterelnök megerősítette, hogy hétfőn elfogadják a kialkudott béremelésekről szóló rendeleteket, a tanárok pedig keddtől visszatérhetnek az osztálytermekbe – olvasható az MTI-n.

A hétfői kormányülésre két sürgősségi rendeletet készítettek elő: egyet a pedagógusok számára júniustól bevezetendő havi 1300 lejes (97 500 forint) bruttó béremelésről, amelyet román költségvetési forrásokból fedeznek (a kisegítő személyzetnél a béremelés a korábban megszabott 400 lejes szinten marad), a másikat a tanévenként egyszer októberben kiosztandó, 70 százalékban szakmai továbbképzésre és ezzel kapcsolatos kiadásokra fordítható 1500 lej értékű utalványokról, amelyeket európai uniós alapokból fedeznek.

Az, hogy a pedagógusi bértábla az év végéig kidolgozandó közalkalmazotti bértörvényben az országos átlagbér fölé fog kerülni, továbbra sem rendelet formájában, hanem csak az egyik sürgősségi rendelet bevezetőjében szerepel a kormányülésre előkészített dokumentumban.

A bukaresti média hétfő reggel még arról számolt be, hogy a pedagógusok megosztottak a kormány utolsó ajánlatának elfogadását illetően, az érdekképviseletek megyei szervezetei eltérő módon szavaztak a munka felvételéről. A romániai közoktatást május 22. óta megbénító általános sztrájk felfüggesztéséről adott ki közleményt hétfőn a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség. A közoktatási sztrájkot három hete meghirdető harmadik érdekképviselet, az Alma Mater Szakszervezeti Szövetség vezetőjének aláírása nem szerepel a hétfői közleményen.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.