Ami meg lesz oldva, hogy ki megy be az órára és ő mit fog tanítani, azt nem tudni – vélekedik Lannert Judit.
A nemrég elfogadott, sokat vitatott státusztörvény a kormánynak kényelmes módon próbálja meg kezelni a tanárhiányt, mobilabbá téve a pedagógusokat, fellazítva az utazási kereteket, erről beszélt a nemrég nekünk is nyilatkozó Lannert Judit oktatáskutató a Spirit FM-en.
Szerinte a legnagyobb baj, hogy emellett nem látszik a kompenzáció. Úgy látja, a pedagógusok új jogállása azt célozza, hogy a napi problémákkal megküzdjön a tankerület, hosszabb távú megoldást a törvénytől – mint fogalmazott – “semmiképpen se reméljünk”.
Lannert úgy véli, törvény minőségileg csak rontja a rendszert. A szakember kijelentette: a friss jogszabály gyerekfelügyeletként kezeli az oktatást, és ez a következő tanévben is meg lesz oldva. „Hogy pontosan ki megy be az órára és mit fog tanítani, milyen színvonalon, azt nem tudni” – fogalmazott.
Szerinte a jogszabály körülbelül annyit ígér, hogy a gyerek ott lesz az iskolában és a szülők dolgozhatnak.
(Kiemelt kép: Túry Gergely)
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
