Az érettségi felmerülő bojkottjával azonban a megkérdezettek kétharmada már nem értett volna egyet.
A többség úgy látja, a középiskolai oktatás rendkívül nehéz helyzetben van, a tiltakozások teljesen jogosak, ugyanakkor azt is gondolják sokan, hogy a pártok és politikusok aktuálpolitikai célokra használják fel a tanárok és diákok elégedetlenségét – összegzi a 24.hu az IDEA Intézet felmérését az oktatásügyi tiltakozások társadalmi megítéléséről.
A válaszolók 73 százaléka azt felelte: hallott a megmozdulásokról, ismeri is azokat a problémákat és célokat, melyek miatt ezek szerveződnek, 22 százalék nem ismeri ezeket, de magukról a tüntetésekről hallott. Mindössze 2 százalék nem is találkozott velük, a cikk szerint ez a médiafigyelem mellett annak is köszönhető, hogy a középiskolai oktatásban a többség valahogyan érintett.
A megkérdezettek 58 százaléka értett egyet azzal, hogy a demonstrációk jogosak a nehéz helyzet miatt, 54 százalék szerint a diákok a rossz helyzete érzékelve állnak ki demonstráló tanáraik mellett és szintén 54 százalékuk szerint összefogásuk megmutatja, hogy kellene mindenkinek kiállnia egymásért Magyarországon. 51 százalék ugyanakkor egyetért azzal is, hogy pártok és politikusok kihasználják a jelenlevő elégedetlenséget.
A kutatás alapján a felnőttek túlnyomó többsége éles ellentmondást lát a középiskolai tanár szakma társadalmi hasznossága és a pályán elhelyezkedők keresetének mértéke között. Azzal a felvetéssel azonban, hogy a pedagógusok esetleg a szóbeli érettségi bojkottjával hangsúlyozzák követeléseiket – ami lényegében Romániában megtörtént például – már csak a megkérdezettek szűk egyharmada értene egyet.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
