Sokan a belügy épületét is a státusztörvény következményeiről szóló matricákkal ragasztották tele. A büntetést befizették, de bocsánatot nem kérnek – írja a Tanítanék.
A július elseji státusztörvény elleni fővárosi tiltakozás végén az új jogállásról szóló matricákat osztogattak a résztvevőknek és Törley Katalin (képünkön), a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója arra szólította fel a résztvevőket, hogy ragasszák ki azokat városszerte hazafelé. Ilyen matricákról van szó:
A Tanítanék Facebook-bejegyzése alapján a tüntetés hivatalos vége után sokan annak helyszínén, a Belügyminisztérium épületére ragasztották ki ezeket. „A felszólítás miatt Katára 50 000 forintos bírságot szabtak ki, amit természetesen befizettünk – a polgári engedetlenséghez hozzátartozik, hogy vállalnunk kell a felelősséget a tetteinkért” – fogalmaznak.
Ugyanakkor azt írják, nem bánták meg. „Nem kérünk bocsánatot, amiért le kellett takarítaniuk az épületet, hiszen ők is teljesen figyelmen kívül hagyták, hogy hány százezren tiltakoztunk a bosszútörvény ellen, és ennek ellenére szemrebbenés nélkül bevezették” – összegez a szervezet posztja. Hozzátéve, a közösségüknek köszönhetően gond nélkül ki tudták fizetni ezt a bírságot. „Együtt képesek voltunk egy olyan mozgalmat felépíteni, ami tud kockázatokat vállalni azért, hogy erős és látványos módszerekkel tudjunk fellépni a hatalom ellen” – summázzák.
(Kiemelt kép: Kriza Márton)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
