Sokan a belügy épületét is a státusztörvény következményeiről szóló matricákkal ragasztották tele. A büntetést befizették, de bocsánatot nem kérnek – írja a Tanítanék.
A július elseji státusztörvény elleni fővárosi tiltakozás végén az új jogállásról szóló matricákat osztogattak a résztvevőknek és Törley Katalin (képünkön), a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója arra szólította fel a résztvevőket, hogy ragasszák ki azokat városszerte hazafelé. Ilyen matricákról van szó:
A Tanítanék Facebook-bejegyzése alapján a tüntetés hivatalos vége után sokan annak helyszínén, a Belügyminisztérium épületére ragasztották ki ezeket. „A felszólítás miatt Katára 50 000 forintos bírságot szabtak ki, amit természetesen befizettünk – a polgári engedetlenséghez hozzátartozik, hogy vállalnunk kell a felelősséget a tetteinkért” – fogalmaznak.
Ugyanakkor azt írják, nem bánták meg. „Nem kérünk bocsánatot, amiért le kellett takarítaniuk az épületet, hiszen ők is teljesen figyelmen kívül hagyták, hogy hány százezren tiltakoztunk a bosszútörvény ellen, és ennek ellenére szemrebbenés nélkül bevezették” – összegez a szervezet posztja. Hozzátéve, a közösségüknek köszönhetően gond nélkül ki tudták fizetni ezt a bírságot. „Együtt képesek voltunk egy olyan mozgalmat felépíteni, ami tud kockázatokat vállalni azért, hogy erős és látványos módszerekkel tudjunk fellépni a hatalom ellen” – summázzák.
(Kiemelt kép: Kriza Márton)
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
