Bár már javában zajlik a szünet, mégis jelentős dolgok történtek a héten. A Parlamentben megszavazták a státusztörvényt, amit utána Novák Katalin alá is írt. Emiatt egyre több iskolából hallani tömeges felmondásokról. Mutatjuk, mik történtek július első hetében.
Július negyedikén megszavazták a státusztörvényt, miközben a Kossuth téren tüntettek ellene
Az ellenzéki módosító javaslatok leszavazása után a szakma, az ellenzék, az érintett pedagógusok, diákok tiltakozása, és a több ezres utcai tüntetések ellenére az Országgyűlésben a kormánypárti többség megszavazta a pedagógusok életpályamodelljét, vagyis a státusztörvényt, amely 136 igen, 58 nem, 0 tartózkodás mellett a kétharmados többséget igénylő részekkel együtt került elfogadásra.
Novák Katalin aláírta a státusztörvényt
Bár a sokat vitatott státusztörvény keddi elfogadása óta petíció is indult és már a parlamenti szavazás előtt a hivatalánál virrasztók követelték az ellenkezőjét, Novák Katalin köztársasági elnök csütörtökön aláírta az elfogadott jogszabályt és elrendelte annak kihirdetését, derül ki az államfő közleményéből. A törvényről ezt nyilatkozta Gulyás Gergely.
Budapest, Szigetszentmiklós, Székesfehérvár, Pécs – rengeteg tanár távozik ezekből a gimnáziumokból
Rendkívüli tablók távozó tanárok képeivel, búcsúposztok a gimnáziumok oldalán – így végződött az idei tanév, miután megszavazták a tanárokat korlátozó státusztörvényt, persze azt nem lehet mindenhol tudni, hogy mi áll a távozás hátterében. Innen elolvashatjátok gyűjtésünket a továbbállókról.
Idén jelentkezett a legtöbb orosz hallgató magyarországi ösztöndíjra
A külügyminiszter arról beszélt, hogy az Ukrajna lerohanása miatt szankcionált országgal „nemzeti érdek” fenntartani az együttműködést. Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter szerint az ösztöndíjrendszer is segít a kapcsolatok erősítésében. A kétszáz ösztöndíjas helyre idén 698 oroszországi hallgató jelentkezett, ez a valaha volt legtöbb orosz hallgató jelentkezése magyarországi ösztöndíjra.
Közszolgálati kommunikációs mesterszakot indít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Közszolgálati kommunikáció menedzsment és digitális média szakirányt indít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az NKE szerint a mesterképzés tantervét "valós munkaerőpiaci igények" alapján dolgozták ki, tekintve, hogy "az utóbbi években a közigazgatásban és a közszférában jelentős igény mutatkozott képzett kommunikátorok iránt", de a hazai kínálatában eddig nem volt olyan képzés, ami ezt kifejezetten a közszolgálat és a közigazgatási szervek sajátos igényeihez igazítva adná át.
Korda György és Balázs Klári is ott lesznek a pécsi Pont Ott Partin
Korda György és Balázs Klári koncertjével melegíthetnek be a ponthatárokra azok a diákok, akik a pécsi Széchenyi téren várják majd azt a bizonyos sms-t. A Pécsi Tudományegyetem rendezvénye 17:30-kor kezdődik, majd rögtön a megnyitó után 18:00-tól körülbelül 75 percen keresztül a népszerű duó szórakoztatja majd a bulizókat, akik ezen kívül ismerkedhetnek majd az egyetemi karokkal, de ha akarnak, akár interaktív játékokon is rész vehetnek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
