Van olyan líceum, ahol már hetedik éve nem szerzett sikeres érettségi vizsgát egyetlen diák sem, az igazgatók szerint viszont ez nem azért van, mert az ott tanuló diákok gyengébb képességűek lennének.
53 romániai oktatási intézményben egyetlen diáknak sem sikerült az érettségi vizsgája - derül ki a román Oktatási Minisztérium hétfőn publikált előzetes adataiból. A Digi24 ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy az idén érettségiző diákoknak kevesebb mint fele, mindössze 42,3%-a érettségizett sikeresen, vidéken pedig még ennél is rosszabb a helyzet. Ott a World Vision Románia adatai szerint ez az arány mindössze 27,7%.
A Transtelex cikke szerint Hargita megyében van olyan iskola, mégpedig a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakképző Líceum, ahol 2016 óta egyetlen jelentkezőnek sem sikerült az érettségi vizsgája, részben éppen emiatt tehát az intézmény szinte már csak a nevében líceum, hiszen sikeres érettségi eredmények hiányában már nem is indíthatnak kilencedik osztályt. Nappali tagozaton csak 3 éves szakiskolai képzéseik vannak, érettségire jelentkezni pedig csak az esti tagozatosoknak lehet. Itt ebben az évben 16-an végeztek, közülük viszont mindössze négyen jelentkeztek az érettségire, amin végül csak ketten jelentek meg, a vizsgájuk azonban nekik sem sikerült.
„Már többel beszélgettem, én is biztattam, hogy próbálják meg, de általában azt szeretnék, hogy kapjanak egy igazolást arról, hogy elvégezték a 12 osztályt” – indokolta az intézmény igazgatója, Kiss József, hogy egyáltalán miért jelentkezik valaki az esti tagozatra, ha utána nem szeretne érettségi vizsgát.
Hasonló okokból nem érettségiztek végül a borszéki Zimmethausen Szaklíceum diákjai sem, ahol 10 végzős közül mindössze négyen próbálták meg - sikertelenül - az érettségi vizsgát. Ferenczy József igazgató szerint ezek alapján bár úgy tűnhet, ez egy gyenge iskola, valójában viszont arról van szó, hogy a gasztronómia, közétkeztetés szakirányú líceum diákjai már nagyon korán munkát, nem utolsó sorban pedig jó fizetést kapnak, ami vonzóbb számukra, mint az érettségi.
"Nagyon sokan elmennek elméleti líceumba, Marosvásárhelyre, Gyergyószentmiklósra, Csíkszeredába vagy akár Kolozsvárra is. Olyanból már nagyon kevés van, aki a képességei alapján mehetne, de végül nem megy. A hátrányosabb helyzetű, de jobb képességű gyermek nálunk is leérettségizik” – magyarázta.
A pedagógus szerint a diákok számára a legnagyobb nehézséget a matek okozza, amit szerinte "marhaság" is kérni olyan gyerekektől, akik főzni tanulnak, de ezen nem tudnak változtatni, hiszen ez a tanügyi rendszer. Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő szerint ugyanakkor Székelyföldön problémát jelent a román nyelv is, amiből szintén kötelező érettségizni a diákoknak.
"Nem gondolom, hogy a Hargita vagy a Kovászna megyei diákok butábbak lennének, mint az átlag, csak az eredményeket a román nyelv megfogja. Tettek lépéseket ennek megváltoztatására, például megváltozott a tanterv, de az még a líceumokig nem jutott el" - mondta.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
