Romániában mintegy 32 ezer, 12. osztályba beiratkozott fiatal nem vesz részt a hétfőn kezdődött érettségi vizsgákon.
Az Edupedu oktatási portál azt írta, hogy az idei végzős évfolyamba beiratkozott diákok számához viszonyítva 32 ezren meg sem próbálnak érettségi oklevelet szerezni – olvasható az MTI-n. A hiányzók száma amiatt is aggasztó, mivel a nyolcadikosok múlt héten lezajlott képességfelmérő vizsgáiról is több mint 15 ezren hiányoztak.
A román sajtó a pedagógusok május végén kezdődött, és több mint három hétig tartó általános sztrájkjával indokolta a távolmaradást, de Ligia Deca oktatási miniszter szerint ez nem befolyásolta a diákok felkészülését. Az Agerpres beszámolója szerint a tárcavezető hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a pedagógusok munkabeszüntetéséig a végzősök átvették a tananyagot, ráadásul az oktatók nagy része a sztrájk ideje alatt is tartotta a kapcsolatot diákjaival, támogatta a vizsgákra való felkészülésüket.
A miniszter szerint ki kell vizsgálni, mi az oka, hogy egyre kevesebb diák jelenik meg a vizsgákon Romániában. A politikus szerint jelenségről lehet beszélni, hisz az idei hiányzók száma nem tér el jelentősen a korábbi évekéitől, ezért a vizsgák lejárta után fel kell tárni az okokat, és amennyiben szükséges, országos programokat kell kidolgozni a leküzdésükre.
Az idei érettségin a tanársztrájk okozta időhiány miatt eltörölték a szóbeli vizsgákat, a diákok kommunikációs képességeit és digitális kompetenciáit a középiskolai osztályzataik alapján mérik fel. Az érettségire az oktatási minisztérium közlése szerint összesen 130 500 diák iratkozott be, akik közül 16 ezer az előző évfolyamok végezettje.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
