Telex: Olaszországban jobban megbecsülik a pedagógusokat egy ottani tanárnő beszámolója alapján

Bár a nemzetközi méréseket figyelembe véve Olaszországban sem teljesítenek jobban a diákok, mint Magyarországon, egy Rómában dolgozó tanár beszámolója alapján mégis kellemesebb körülmények között tanítanak az olasz pedagógusok, mint a magyarok.

  • Tornyos Kata

A Telex.hu összefoglalta a főbb különbségeket az olasz és magyar oktatás között egy magyar, de Olaszországban élő matematika és fizika szakos tanárnő segítségével, aki húsz éve tanít egy római középiskolában. Egy táblázatban összeszedtük a legszembeötlőbb eltéréseket:

Canva

Olaszországban egy középiskolai tanárnak 18 tanórája van egy héten. Ha többet szeretne dolgozni, akkor vállalhat még önként órákat, de maximum 21 tanórája lehet. Az általános iskolákban valamivel többet kell tanítani: Olaszországban elemi iskola van, ez öt év, itt a tanítóknak 24 órájuk van. Utána jön egy hároméves iskola, ami nálunk a felső tagozatnak felel meg, ott a tanároknak 22 órájuk van egy héten. Emmellett a 40 órás munkahétbe kell beleférnie a dolgozatok javításának, az órákra való felkészülésnek, és minden egyéb, a tanórákkal szorosan összefüggő munkának. Magyarországon viszont a múlt héten aláírt státusztörvény értelmében minden pedagóusnak heti 24 tanórát kell tartania.

Olaszországban a tankönyveket a tanárok választják ki, és az iskolaigazgatók se szólnak bele abba, hogy mit tanítanak a pedagógusok. Ezzel szemben nálunk 2013 végén a kormány elfogadott egy új tankönyvellátási törvényt, ami után elindult az a folyamat, amely oda futott ki, hogy – bár azóta ezt már nem önálló törvény szabályozza – mára a tantárgyak többségénél csak kétféle állami tankönyvből lehet rendelni, egykoron piacvezető tankönyvcégek pedig partvonalra szorultak. A magyar tankönyvpiacról itt írtunk részletesen.

A Telexnek nyilatkozó tanárnő szerint átlagosan 1700-1750 euróra jön ki egy ugyanúgy 20 éve tanító középiskolai tanár nettó havi fizetése, vagyis 639 000 és 658 000 között van. És ehhez ott még hozzájön egy plusz juttatás is, hiszen a kötelező tanórákon felüli munkáért, tehát például szakkörök tartásáért, korrepetálásáért, tanfolyamok tartásáért plusz pénz jár. Magyarországon nincs ilyen extra bérezés, nálunk a 2023-as bértábla alapján egy 18-20 éve tanító tanár, akinek egyetemi végzettsége van, Pedagógus I. kategóriában nagyjából 401 940 forint bruttó fizetést kap havonta, ami körülbelül nettó 270 ezer forintra jön ki.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.