Telex: Olaszországban jobban megbecsülik a pedagógusokat egy ottani tanárnő beszámolója alapján

Bár a nemzetközi méréseket figyelembe véve Olaszországban sem teljesítenek jobban a diákok, mint Magyarországon, egy Rómában dolgozó tanár beszámolója alapján mégis kellemesebb körülmények között tanítanak az olasz pedagógusok, mint a magyarok.

  • Tornyos Kata

A Telex.hu összefoglalta a főbb különbségeket az olasz és magyar oktatás között egy magyar, de Olaszországban élő matematika és fizika szakos tanárnő segítségével, aki húsz éve tanít egy római középiskolában. Egy táblázatban összeszedtük a legszembeötlőbb eltéréseket:

Canva

Olaszországban egy középiskolai tanárnak 18 tanórája van egy héten. Ha többet szeretne dolgozni, akkor vállalhat még önként órákat, de maximum 21 tanórája lehet. Az általános iskolákban valamivel többet kell tanítani: Olaszországban elemi iskola van, ez öt év, itt a tanítóknak 24 órájuk van. Utána jön egy hároméves iskola, ami nálunk a felső tagozatnak felel meg, ott a tanároknak 22 órájuk van egy héten. Emmellett a 40 órás munkahétbe kell beleférnie a dolgozatok javításának, az órákra való felkészülésnek, és minden egyéb, a tanórákkal szorosan összefüggő munkának. Magyarországon viszont a múlt héten aláírt státusztörvény értelmében minden pedagóusnak heti 24 tanórát kell tartania.

Olaszországban a tankönyveket a tanárok választják ki, és az iskolaigazgatók se szólnak bele abba, hogy mit tanítanak a pedagógusok. Ezzel szemben nálunk 2013 végén a kormány elfogadott egy új tankönyvellátási törvényt, ami után elindult az a folyamat, amely oda futott ki, hogy – bár azóta ezt már nem önálló törvény szabályozza – mára a tantárgyak többségénél csak kétféle állami tankönyvből lehet rendelni, egykoron piacvezető tankönyvcégek pedig partvonalra szorultak. A magyar tankönyvpiacról itt írtunk részletesen.

A Telexnek nyilatkozó tanárnő szerint átlagosan 1700-1750 euróra jön ki egy ugyanúgy 20 éve tanító középiskolai tanár nettó havi fizetése, vagyis 639 000 és 658 000 között van. És ehhez ott még hozzájön egy plusz juttatás is, hiszen a kötelező tanórákon felüli munkáért, tehát például szakkörök tartásáért, korrepetálásáért, tanfolyamok tartásáért plusz pénz jár. Magyarországon nincs ilyen extra bérezés, nálunk a 2023-as bértábla alapján egy 18-20 éve tanító tanár, akinek egyetemi végzettsége van, Pedagógus I. kategóriában nagyjából 401 940 forint bruttó fizetést kap havonta, ami körülbelül nettó 270 ezer forintra jön ki.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.