Bár a nemzetközi méréseket figyelembe véve Olaszországban sem teljesítenek jobban a diákok, mint Magyarországon, egy Rómában dolgozó tanár beszámolója alapján mégis kellemesebb körülmények között tanítanak az olasz pedagógusok, mint a magyarok.
A Telex.hu összefoglalta a főbb különbségeket az olasz és magyar oktatás között egy magyar, de Olaszországban élő matematika és fizika szakos tanárnő segítségével, aki húsz éve tanít egy római középiskolában. Egy táblázatban összeszedtük a legszembeötlőbb eltéréseket:
Olaszországban egy középiskolai tanárnak 18 tanórája van egy héten. Ha többet szeretne dolgozni, akkor vállalhat még önként órákat, de maximum 21 tanórája lehet. Az általános iskolákban valamivel többet kell tanítani: Olaszországban elemi iskola van, ez öt év, itt a tanítóknak 24 órájuk van. Utána jön egy hároméves iskola, ami nálunk a felső tagozatnak felel meg, ott a tanároknak 22 órájuk van egy héten. Emmellett a 40 órás munkahétbe kell beleférnie a dolgozatok javításának, az órákra való felkészülésnek, és minden egyéb, a tanórákkal szorosan összefüggő munkának. Magyarországon viszont a múlt héten aláírt státusztörvény értelmében minden pedagóusnak heti 24 tanórát kell tartania.
Olaszországban a tankönyveket a tanárok választják ki, és az iskolaigazgatók se szólnak bele abba, hogy mit tanítanak a pedagógusok. Ezzel szemben nálunk 2013 végén a kormány elfogadott egy új tankönyvellátási törvényt, ami után elindult az a folyamat, amely oda futott ki, hogy – bár azóta ezt már nem önálló törvény szabályozza – mára a tantárgyak többségénél csak kétféle állami tankönyvből lehet rendelni, egykoron piacvezető tankönyvcégek pedig partvonalra szorultak. A magyar tankönyvpiacról itt írtunk részletesen.
A Telexnek nyilatkozó tanárnő szerint átlagosan 1700-1750 euróra jön ki egy ugyanúgy 20 éve tanító középiskolai tanár nettó havi fizetése, vagyis 639 000 és 658 000 között van. És ehhez ott még hozzájön egy plusz juttatás is, hiszen a kötelező tanórákon felüli munkáért, tehát például szakkörök tartásáért, korrepetálásáért, tanfolyamok tartásáért plusz pénz jár. Magyarországon nincs ilyen extra bérezés, nálunk a 2023-as bértábla alapján egy 18-20 éve tanító tanár, akinek egyetemi végzettsége van, Pedagógus I. kategóriában nagyjából 401 940 forint bruttó fizetést kap havonta, ami körülbelül nettó 270 ezer forintra jön ki.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
