Bár a nemzetközi méréseket figyelembe véve Olaszországban sem teljesítenek jobban a diákok, mint Magyarországon, egy Rómában dolgozó tanár beszámolója alapján mégis kellemesebb körülmények között tanítanak az olasz pedagógusok, mint a magyarok.
A Telex.hu összefoglalta a főbb különbségeket az olasz és magyar oktatás között egy magyar, de Olaszországban élő matematika és fizika szakos tanárnő segítségével, aki húsz éve tanít egy római középiskolában. Egy táblázatban összeszedtük a legszembeötlőbb eltéréseket:
Olaszországban egy középiskolai tanárnak 18 tanórája van egy héten. Ha többet szeretne dolgozni, akkor vállalhat még önként órákat, de maximum 21 tanórája lehet. Az általános iskolákban valamivel többet kell tanítani: Olaszországban elemi iskola van, ez öt év, itt a tanítóknak 24 órájuk van. Utána jön egy hároméves iskola, ami nálunk a felső tagozatnak felel meg, ott a tanároknak 22 órájuk van egy héten. Emmellett a 40 órás munkahétbe kell beleférnie a dolgozatok javításának, az órákra való felkészülésnek, és minden egyéb, a tanórákkal szorosan összefüggő munkának. Magyarországon viszont a múlt héten aláírt státusztörvény értelmében minden pedagóusnak heti 24 tanórát kell tartania.
Olaszországban a tankönyveket a tanárok választják ki, és az iskolaigazgatók se szólnak bele abba, hogy mit tanítanak a pedagógusok. Ezzel szemben nálunk 2013 végén a kormány elfogadott egy új tankönyvellátási törvényt, ami után elindult az a folyamat, amely oda futott ki, hogy – bár azóta ezt már nem önálló törvény szabályozza – mára a tantárgyak többségénél csak kétféle állami tankönyvből lehet rendelni, egykoron piacvezető tankönyvcégek pedig partvonalra szorultak. A magyar tankönyvpiacról itt írtunk részletesen.
A Telexnek nyilatkozó tanárnő szerint átlagosan 1700-1750 euróra jön ki egy ugyanúgy 20 éve tanító középiskolai tanár nettó havi fizetése, vagyis 639 000 és 658 000 között van. És ehhez ott még hozzájön egy plusz juttatás is, hiszen a kötelező tanórákon felüli munkáért, tehát például szakkörök tartásáért, korrepetálásáért, tanfolyamok tartásáért plusz pénz jár. Magyarországon nincs ilyen extra bérezés, nálunk a 2023-as bértábla alapján egy 18-20 éve tanító tanár, akinek egyetemi végzettsége van, Pedagógus I. kategóriában nagyjából 401 940 forint bruttó fizetést kap havonta, ami körülbelül nettó 270 ezer forintra jön ki.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
