Még több iskolaőr lesz az oktatási intézményekben

Csütörtök este megjelent egy kormányhatározat a közlönyben, miszerint 295 fővel szeretnék növelni az állományt.

  • Tornyos Kata

A csütörtök este közzétett kormányhatározat szerint 295 fővel szeretnék növelni az állományt. A bővítéshez 2023-ban 654,5 millió forintot, 2024-től pedig évi 1,26 milliárd forintot biztosítanak – írta meg a Telex.hu.

A Pest vármegyei, illetve budapesti intézményekben dolgozó iskolaőrök a sikeres vizsga után bruttó 306 400 forintos munkabérre számíthatnak, míg a vidéki intézményekben szolgálatot teljesítők ennél valamivel kevesebb, bruttó 296 400 forintot kapnak. Emellett évi bruttó 200 ezer forintos cafetériát is ígér a rendőrség a jelentkezőknek – derül ki a rendőrség oldalán elérhető tájékoztatóból.

Februárban arról tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), hogy a 2022/2023-as tanévben 100 oktatási intézmény csatlakozott az iskolaőri programhoz, így abban jelenleg 571 iskola vesz részt, összesen 608 iskolaőrrel.

2020 májusában terjesztette be a javaslatot a kormány az iskolaőrökről. Ekkor azt mondták, hogy az iskolaőrség korábbi rendőrökből álló testület lesz, amely a tantestület részeként fog működni, és folyamatosan jelen lesz a kinevezett iskolákban. Azokról az iskolákról van első sorban szó, ahol a felmérések alapján rendszeresen fegyelmi problémák vannak. Még abban az évben szeptemberben életbe is lépett a rendszer.

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.