A Belügyminisztérium javaslatára a tegnapi ülésen a kormány döntött egy módosító javaslatról, amely világosan meghatározza, hogy melyek a státusztörvénybe foglalt, erősen vitatott átirányítás keretei.
„Nem szeretném behúzni fülemet-farkamat és megtanulni, hogy hol van a helyem, és ez a státusztörvény arról szól, hogy a pedagógusokat most jól megbüntetik” – indokolt egyikük.
„Sok bizonytalanság, elkeserítő körülmény nehezíti ma a tanítást” – fogalmazott a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége, melyet az egykor az oktatásért is felelős miniszteri posztot is betöltő Balog is szignózott.
„Te tetted ezt, király!” – írták mellé.
A státusztörvény szerint az integráló iskolákban és óvodákban dolgozó gyógypedagógusoknak heti húsz órát kell tanítással tölteniük, de Dunai Mónika fideszes képviselő 24 órára növelné ezt a számot az óvónőknél az LMP szerint.
Múlt héten éjszakába nyúlóan tárgyaltak a státusztörvényről az országgyűlési képviselők a parlamentben, de nem közeledtek az álláspontok. Hétfőn pedig ismét összeült a tanári szakszervezetek képviselőivel Maruzsa Zoltán, de ez a tárgyalás is eredménytelenül zárult. Viszont az uniós forrásokat is befolyásolható Európai Bizottság által közölt javaslatokat már nyitottabban kezeli a kormány.
Négy pontban is kifogásolja a státusztörvény jelenlegi tervezetét az Európai Bizottság. Egy kormányzati tisztviselő szerint már dolgoznak a problémák megoldásán.
A státusztörvényről és a (még mindig) befagyasztott uniós forrásokról is beszélt Gulyás Gergely a hétfői rendkívüli kormányinfón.
Hétfőn ismét összeülnek a szakszervezetek és a Belügyminisztérium. Hasonló tárgyalásra legutóbb februárban került sor, azóta viszont bővült a szakszervezetek követeléseinek listája.
Érdekes pontokat tartalmazó módosítási javaslat jelent meg a parlament oldalán a pénteki vitát követően. Ha a kiszámított órabér igaz lenne, egy pillanat alatt megszűnne a magyarországi súlyos tanárhiány.
Meg kell becsülni az ismereteket, de baj, ha az oktatás célja, hogy információkkal tömjük tele a diákok fejét – mondja Nahalka István oktatáskutató az Eduline-nak. Szerinte, bár ezt nehéz megbecsülni, az iskolák ötöde tudna élni az autonómiával, viszont az a pedagógus, aki belekóstolhat a nagyobb szabadságba és kap is hozzá elég segítséget, könnyen tud fejlődni. Státusztörvényről, alapműveltségről, készségfejlesztésről és illegális mozgástérről is beszélgettünk a szakemberrel, aki korábban tanterveket és tankönyveket is írt. Interjú.
Az V. kerületi Eötvös József Gimnázium az ország egyik legjobb középiskolája, a rendszerszintű problémák azonban ezt az intézményt sem kerülik el.
Nem zárult unalmasan és nyugalomban a 2022/23-as tanév utolsó hete sem. Június 16-án véget ért a tanév, elkezdődött a nyári szünet, az érettségik viszont még javában zajlanak, a státusztörvényről pedig 18 órán keresztül vitáztak pénteken a Parlamentben. Mutatjuk, mik történtek ezen a héten.
A nagyobb szakszervezet szerint a státusztörvény csak ront a helyzeten, ám a pedagógusok sztrájkbizottságával csak annak tárgyalása után tárgyal a belügy.
Több mint nyolc órán keresztül ütköztették érveiket az országgyűlési képviselők pénteken a parlamentben, a vita témája az a törvény volt, ami ellen hónapok óta tiltakoznak a diákok és a szakszervezetek.
Úgy tudjuk, ma még nem szavaznak a státusztörvény tervezetéről, mindenesetre a parlamenti vita lefolytatása közben a Kossuth téren tüntetést tartanak.
Nem sokkal fél 4 után elkezdődött a parlamenti vita a státusztörvény tervezetéről.
Több hónapja tüntetnek a tanárok, diákok és szülők a pedagógusokat korlátozó státusztörvény ellen, a kormány június 6-án mégis benyújtotta az Országgyűlésnek a törvénytervezetet, amiről ma kezdenek el tárgyalni speciális szabályok mellett.
Az Egységes Diákfront szervezet levelet küldött a parlamenti pártoknak a státusztövénnyel kapcsolatban.
A Coach és szupervizor összefogás a tanárokért nevű kezdeményezéshez február óta több mint hétszázan csatlakoztak.
