Az érdekvédelmi szervezetek kezdeményezésére hétfő délutánra összehívta a pedagógusok sztrájkbizottságának ülését a Belügyminisztérium. Hasonló egyeztetésre legutóbb februárban került sor, az ezt követő ülések a státusztörvény tervezetének benyújtása miatt elmaradtak, helyette szakmai egyeztetések indultak, amik azonban eredménytelenül zárultak.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja a Népszavának azt mondta, a legutóbbi sztrájktárgyalás óta újabb pontokkal egészítették ki a követeléseiket, mégpedig az iskolai sztrájkot korlátozó rendelkezések, valamint a státusztörvény tervezetének visszavonásával, amiről a június 16-i (eredménytelen) parlamenti vitanapot követően várhatóan július elején szavazhat a parlament.
A tárgyalnivalók témája azonban itt nem ér véget, a vitanapot követően ugyanis Dunai Mónika fideszes képviselő egy olyan törvénymódosító javaslatot nyújtott be, ami 24 órában maximalizálná a pedagógusok heti munkaidejét a jelenleg meghatározott 22-26 óra helyett, ami gyakran azt eredményezte, hogy egyes tanároknak többet, másoknak kicsit kevesebbett kellett dolgozniuk ugyanazért a fizetésért.
Bár a munkaterhek csökkentése régóta szerepel a szakszervezetek követelései között, nem abban a formában, ahogy az a most benyújtott javaslatban van. Helyette azt szeretnék elérni, hogy a kötelező munkaidő 22 órában legyen maximalizálva, a többletórákat pedig túlóraként fizessék ki. Követelésüket arra 2009-es kutatására alapozzák (Tárki 2009), ami kimondja, hogy egy pedagógus még heti 22 tanóra megtartásával is jóval a meghatározott 40 óra munkaidő felett dolgozik, hiszen az órákra való felkészülés, dolgozatjavítás, adminisztrációs feladatok és kapcsolattartás is beletartozik a munkakörükbe.
