Délután ismét tárgyal a pedagógus sztrájkbizottság

Hétfőn ismét összeülnek a szakszervezetek és a Belügyminisztérium. Hasonló tárgyalásra legutóbb februárban került sor, azóta viszont bővült a szakszervezetek követeléseinek listája.

  • Székács Linda

Az érdekvédelmi szervezetek kezdeményezésére hétfő délutánra összehívta a pedagógusok sztrájkbizottságának ülését a Belügyminisztérium. Hasonló egyeztetésre legutóbb februárban került sor, az ezt követő ülések a státusztörvény tervezetének benyújtása miatt elmaradtak, helyette szakmai egyeztetések indultak, amik azonban eredménytelenül zárultak.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja a Népszavának azt mondta, a legutóbbi sztrájktárgyalás óta újabb pontokkal egészítették ki a követeléseiket, mégpedig az iskolai sztrájkot korlátozó rendelkezések, valamint a státusztörvény tervezetének visszavonásával, amiről a június 16-i (eredménytelen) parlamenti vitanapot követően várhatóan július elején szavazhat a parlament.

A tárgyalnivalók témája azonban itt nem ér véget, a vitanapot követően ugyanis Dunai Mónika fideszes képviselő egy olyan törvénymódosító javaslatot nyújtott be, ami 24 órában maximalizálná a pedagógusok heti munkaidejét a jelenleg meghatározott 22-26 óra helyett, ami gyakran azt eredményezte, hogy egyes tanároknak többet, másoknak kicsit kevesebbett kellett dolgozniuk ugyanazért a fizetésért.

Bár a munkaterhek csökkentése régóta szerepel a szakszervezetek követelései között, nem abban a formában, ahogy az a most benyújtott javaslatban van. Helyette azt szeretnék elérni, hogy a kötelező munkaidő 22 órában legyen maximalizálva, a többletórákat pedig túlóraként fizessék ki. Követelésüket arra 2009-es kutatására alapozzák (Tárki 2009), ami kimondja, hogy egy pedagógus még heti 22 tanóra megtartásával is jóval a meghatározott 40 óra munkaidő felett dolgozik, hiszen az órákra való felkészülés, dolgozatjavítás, adminisztrációs feladatok és kapcsolattartás is beletartozik a munkakörükbe.

 

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.