Hétfőn ismét összeülnek a szakszervezetek és a Belügyminisztérium. Hasonló tárgyalásra legutóbb februárban került sor, azóta viszont bővült a szakszervezetek követeléseinek listája.
Az érdekvédelmi szervezetek kezdeményezésére hétfő délutánra összehívta a pedagógusok sztrájkbizottságának ülését a Belügyminisztérium. Hasonló egyeztetésre legutóbb februárban került sor, az ezt követő ülések a státusztörvény tervezetének benyújtása miatt elmaradtak, helyette szakmai egyeztetések indultak, amik azonban eredménytelenül zárultak.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja a Népszavának azt mondta, a legutóbbi sztrájktárgyalás óta újabb pontokkal egészítették ki a követeléseiket, mégpedig az iskolai sztrájkot korlátozó rendelkezések, valamint a státusztörvény tervezetének visszavonásával, amiről a június 16-i (eredménytelen) parlamenti vitanapot követően várhatóan július elején szavazhat a parlament.
A tárgyalnivalók témája azonban itt nem ér véget, a vitanapot követően ugyanis Dunai Mónika fideszes képviselő egy olyan törvénymódosító javaslatot nyújtott be, ami 24 órában maximalizálná a pedagógusok heti munkaidejét a jelenleg meghatározott 22-26 óra helyett, ami gyakran azt eredményezte, hogy egyes tanároknak többet, másoknak kicsit kevesebbett kellett dolgozniuk ugyanazért a fizetésért.
Bár a munkaterhek csökkentése régóta szerepel a szakszervezetek követelései között, nem abban a formában, ahogy az a most benyújtott javaslatban van. Helyette azt szeretnék elérni, hogy a kötelező munkaidő 22 órában legyen maximalizálva, a többletórákat pedig túlóraként fizessék ki. Követelésüket arra 2009-es kutatására alapozzák (Tárki 2009), ami kimondja, hogy egy pedagógus még heti 22 tanóra megtartásával is jóval a meghatározott 40 óra munkaidő felett dolgozik, hiszen az órákra való felkészülés, dolgozatjavítás, adminisztrációs feladatok és kapcsolattartás is beletartozik a munkakörükbe.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
