"Gyertek tanárnak! Jó lesz" - véletlenül 42 milliós óradíjat határozna meg a tanároknak egy benyújtott módosító javaslat

Érdekes pontokat tartalmazó módosítási javaslat jelent meg a parlament oldalán a pénteki vitát követően. Ha a kiszámított órabér igaz lenne, egy pillanat alatt megszűnne a magyarországi súlyos tanárhiány.

  • Székács Linda

Ahogy arról mi is beszámoltunk, június 16-án, pénteken több mint 18 órán keresztül vitáztak az országgyűlési képviselők a Parlamentben a státusztörvényről. Bár a vita nem sok mindent eredményezett, később megjelent a kormány oldalán egy módosító indítvány, ami Dunai Mónika fideszes képviselő javaslatára 24 órában határozná meg a pedagógusok kötelező heti óraszámát a jelenlegi 22-26 óra helyett. Az indítvány azonban hibás, meglehetősen nagyot tévedtek ráadásul az indítványt benyújtó képviselők, Dunai Mónika, Kállai Mária, Pósán László és Nagy Csaba - tudatta lapunkkal a PDSZ.

"(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti egy órára járó óradíj megállapításához a köznevelési

foglalkoztatotti jogviszonyban álló havi illetményét

a) pedagógus esetén az általa betöltött munkakörre az 1. mellékletben meghatározott

[legalacsonyabb] óraszám, többes munkakör betöltése esetén a munkakörökhöz tartozó

óraszámok átlaga,

4,33-mal történő szorzataként kell meghatározni.”

- szerepel a javaslatban.

A PDSZ szerint azonban, ha így történik, és a Pedagógus I. fokozathoz tartozó legalacsonyabb illetménnyel, vagyis 410 ezer forinttal számolnak, az 42 607 200 forintos óradíjat ad ki.

"Nem kétséges, hogy ez már szemmel jól látható béremelést eredményez, akárcsak egyetlen ügyeleti vagy készenléti átalánydíj kifizetésével is, amivel a PDSZ maximálisan egyetért" - írja a szakszervezet.

A javaslatban nagy valószínűséggel az csúszhatott el, hogy a pedagógusok óradíját eddig úgy számolták, hogy a munkaidő alsó mértékét (eddig 22 óra) megszorozták 4,33-mal - eddig tehát stimmel is - majd az így kapott számmal, 95,26-tal elosztották el az illetmény összegét, ami viszont már kimaradt a javaslatból, így lett tehát a kapott összeg több mint 42 millió.

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.