„Nem szeretném behúzni fülemet-farkamat és megtanulni, hogy hol van a helyem, és ez a státusztörvény arról szól, hogy a pedagógusokat most jól megbüntetik” – indokolt egyikük.
„Nincsenek hiteles statisztikák erről, de úgy tudom, aki egy iskolában felmond, azok közül viszonylag kevesen maradnak a pályán és mennek át másik intézménybe” – mondta Nahalka István oktatáskutató hétfőn megjelent interjúnkban a távozó pedagógusokról. Most láthatunk néhány konkrét példát is erre a jelenségre.
A pedagógustablóval búcsúzó budakalászi tanárok közül van olyan, aki magánintézményben fog tanítani, más az építőiparba megy el dolgozni vagy kivándorol külföldre – ezt a Szentistvántelepi Általános Iskola egyik felmondott tanára, Kenderesi Ildikó mondta tíz, vele együtt távozó kollégájáról az RTL Híradónak. Hozzátéve: azért készítette el a tablót, hogy arcot adjon a felmondások kérdésének. „Itt emberi életek vannak, érzelmek, kapcsolódások. Szóval nem egy sima munkahelyről történő felállás az íróasztal mögül, hanem emberi kapcsolatokból szállunk ki” – fogalmazott.
Elmondása alapján bár gyerekkori álma volt és már több, mint egy évtizede az iskolában tanít, a státusztörvény már „az utolsó csepp volt a pohárban”. „Nem szeretném behúzni fülemet-farkamat és megtanulni, hogy hol van a helyem, és ez a státusztörvény arról szól, hogy a pedagógusokat most jól megbüntetik” – jelentette ki a csatornának, szerinte az új jogszabály nagyon megalázó, nem szeretné, hogy vele ezt tegyék és nem ezt tanítaná a következő generációnak.
Közben a budapesti Karinthy Gimnázium távozó tanárai is pedagógustablóval búcsúznak, ám náluk a fotók egy részén láthatók csak most távozó tanárok, hatukat ugyanis a polgári engedetlenség után bocsátották el. Az egyik résztvevő, Rábai János arról beszélt a csatornának: ő is elhagyta a pályát, igaz, minden nap eszébe jut, mennyire hiányzik neki az iskola. A Klebelsberg Központ a csatorna kérdésére ugyanakkor azt írta: nem tapasztaltak semmilyen rendkívüli mozgást az előző évekhez képest, csupán a pedagógusok általában a tanév végén és a nyári szünet alatt váltanak munkahelyet.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
