„Nem szeretném behúzni fülemet-farkamat és megtanulni, hogy hol van a helyem, és ez a státusztörvény arról szól, hogy a pedagógusokat most jól megbüntetik” – indokolt egyikük.
„Nincsenek hiteles statisztikák erről, de úgy tudom, aki egy iskolában felmond, azok közül viszonylag kevesen maradnak a pályán és mennek át másik intézménybe” – mondta Nahalka István oktatáskutató hétfőn megjelent interjúnkban a távozó pedagógusokról. Most láthatunk néhány konkrét példát is erre a jelenségre.
A pedagógustablóval búcsúzó budakalászi tanárok közül van olyan, aki magánintézményben fog tanítani, más az építőiparba megy el dolgozni vagy kivándorol külföldre – ezt a Szentistvántelepi Általános Iskola egyik felmondott tanára, Kenderesi Ildikó mondta tíz, vele együtt távozó kollégájáról az RTL Híradónak. Hozzátéve: azért készítette el a tablót, hogy arcot adjon a felmondások kérdésének. „Itt emberi életek vannak, érzelmek, kapcsolódások. Szóval nem egy sima munkahelyről történő felállás az íróasztal mögül, hanem emberi kapcsolatokból szállunk ki” – fogalmazott.
Elmondása alapján bár gyerekkori álma volt és már több, mint egy évtizede az iskolában tanít, a státusztörvény már „az utolsó csepp volt a pohárban”. „Nem szeretném behúzni fülemet-farkamat és megtanulni, hogy hol van a helyem, és ez a státusztörvény arról szól, hogy a pedagógusokat most jól megbüntetik” – jelentette ki a csatornának, szerinte az új jogszabály nagyon megalázó, nem szeretné, hogy vele ezt tegyék és nem ezt tanítaná a következő generációnak.
Közben a budapesti Karinthy Gimnázium távozó tanárai is pedagógustablóval búcsúznak, ám náluk a fotók egy részén láthatók csak most távozó tanárok, hatukat ugyanis a polgári engedetlenség után bocsátották el. Az egyik résztvevő, Rábai János arról beszélt a csatornának: ő is elhagyta a pályát, igaz, minden nap eszébe jut, mennyire hiányzik neki az iskola. A Klebelsberg Központ a csatorna kérdésére ugyanakkor azt írta: nem tapasztaltak semmilyen rendkívüli mozgást az előző évekhez képest, csupán a pedagógusok általában a tanév végén és a nyári szünet alatt váltanak munkahelyet.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
