Éjszakába nyúlt a státusztörvényról szóló parlamenti vita, megegyezés nem született

Több mint nyolc órán keresztül ütköztették érveiket az országgyűlési képviselők pénteken a parlamentben, a vita témája az a törvény volt, ami ellen hónapok óta tiltakoznak a diákok és a szakszervezetek.

  • Székács Linda

Mint ahogy arról már többször is írtunk, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára pénteken rendkívüli ülésen tárgyalta a státusztörvény tervezetét a parlament. A vita közvetítése szerint, bár felszólalókból nem volt hiány, a parlamenti patkó meglehetősen üres volt, 199 képviselő közül jó, ha harmincnál valamivel többen megjelentek.

Megszólalt többek között Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkár, akinek egy privát levelezése a Klebersberg Központtal épp a vita előtt került nyilvánosságra, de a felszólalók között volt Hollik István, a KDNP politikusa, Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője, Barkóczi Balázs, a DK árnyékkormányának oktatásügyi minisztere, valamint számos képviselő a Momentumból, akik egyébként a vita kezdete előtt krétát és szivacsot helyeztek el a pedagógus végzettségű kormánypárti képviselők asztalán.

A státusztörvény többek között azt tartalmazza, hogy

  • 4 helyett 6 hónapos lenne a próbaidő, ami alatt indoklás nélkül el lehet bárkit bocsájtani,
  • a felmentési idő 8 hónapról 60 napra csökkenne,
  • azonban ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondását, akkor az úgynevezett „lemondási idő” (amíg továbbra is dolgoznia kell) 2 hónap helyett 3 hónapra emelkedne,
  • az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék,
  • bevezetnék a 33-40 órás kötetlen munkaidőintézményen belüli eltöltését
  • törvénybe iktatnák, hogy a pedagógusokat szükség esetén áthelyezzék a tankerület egyik iskolájából a másikba,
  • meghosszabbítható a tanév, ha nem tudják a 180 tanítási napot megtartani előre nem látható okból.

Bár a vita nem hozott eredményt, hiszen az álláspontok egyáltalán nem közeledtek egymáshoz, néhány meglepő fordulat mégis volt. Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője - akit egyébként a vitát a Kossuth térről élőben néző tüntetők kifütyültek - kijelentette, hogy a szélsőjobboldali párt nem támogatja a státusztörvényt, mivel az "nem adja vissza a pedagógusok fegyelmezési jogát és nem biztosítja az utánpótlásukat sem", a Fideszes Pósán Lászlónak pedig egy Trónok Harca idézet jutott eszébe.

Senki nem elégedett, tehát jó kompromisszum született

- mondta.

Dunai Mónika fideszes képviselő pedig arról számolt be, hogy a jelenlegi 22-26 helyett 24 órában határoznák meg a pedagógusok heti tanítási óráit.

 

MTI
Az ellenzéki képviselők érvei ellenére megegyezés nem született a pártok között, a kormány továbbra is ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy a törvényben lévő 58 témakörből mintegy 34 pontban változtattak a szakmai szervezetek érveit figyelembe véve.

Közben délután 17 órától a tanári szakszervezetek és az Egységes Diákfront szervezésében több ezer tiltakozó követte a vitát élőben a Kossuth térről. A kinti demonstráció felszólalói között volt Törley Katalin és Pilz Olivér, akik szerint a magyar oktatás "13 éve  elégtelenre vizsgázik", de színpadra állt az a diák is, akit egy korábbi tüntetésen a hatóságok közvetlen közelről fújtak arcon könnygázzal, de beszélt Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja is, Szűcs Tamás, a szakszervezet ügyvivője pedig az eseményen jelentette be, hogy 31 év tanítás után a státusztörvény miatt benyújtotta a felmondását.

 

MTI
A rendezvényen a parlamenti vitára érkező ellenzéki képviselők is feltűntek, ott volt például a párbeszédes Tordai Bence és Szabó Tímea, Ander Balázs a Jobbik képviseletében és a Demokratikus Koalíció árnyékkormányának oktatásért felelő árnyékminisztere, Barkóczi Balázs is.

A tüntetés végül este 10 előtt nem sokkal ért véget, amikor a parlamenti vita még javában zajlott. A hírek szerint a kormány hétfőn ismét egyeztet a szakszervezetek képviselőivel.

 

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.