Már tárgyalja a státusztörvényt a parlament

Nem sokkal fél 4 után elkezdődött a parlamenti vita a státusztörvény tervezetéről.

  • Székács Linda

Bár a hét elején még arról írtunk, a státusztörvényt csak a júniusi-júliusi időszakban tárgyalná a parlament, Semjén Zsolt kormányfő-helyettes javaslatára a vitára már pénteken, rendkívüli ülésen sor kerül.

A Telex tudósítása szerint a vitát Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár "nyitotta meg" azzal, hogy ismertette, miket tett a kormány az oktatásért az elmúlt években. Az államtitkár elmondta, hogy a pedagógusképzésre jelentkezők számát sikeresen növelték, ezért lesz utánpótlás, megoldás a tanárhiányra. Ezt követően azt is elmondta, szerinte a "tankerületi rendszer érdeme, hogy a gazdag településeken nem csak jó iskolák vannak, a szegény településeken pedig nem csak rosszak", azt pedig fake news-nak nevezte, hogy a kormány csökkentené a gyógypedagógusok számát.

Ezt követően az államtitkár részletesen ismertette a státusztörvény tervezetét, melynek főbb pontjai a következők:

  • 4 helyett 6 hónapos lenne a próbaidő, ami alatt indoklás nélkül el lehet bárkit bocsájtani,
  • a felmentési idő 8 hónapról 60 napra csökkenne,
  • azonban ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondását, akkor az úgynevezett „lemondási idő” (amíg továbbra is dolgoznia kell) 2 hónap helyett 3 hónapra emelkedne,
  • az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék,
  • bevezetnék a 33-40 órás kötetlen munkaidőintézményen belüli eltöltését
  • törvénybe iktatnák, hogy a pedagógusokat szükség esetén áthelyezzék a tankerület egyik iskolájából a másikba,
  • meghosszabbítható a tanév, ha nem tudják a 180 tanítási napot megtartani előre nem látható okból.
A státusztörvény bevezetése ellen 17 órától a tanári szakszervezetek és az Egységes Diákfront a Kossuth téren tüntetnek. A parlamentben a Momentum politikusai krétát és szivacsot helyeztek el a pedagógiai végzettségű képviselők asztalain, az épület elé pedig 5000 darab fekete zászlót szúrtak a pályelhagyó pedagógusokat szimbolizálva.
    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

    Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.