Nem sokkal fél 4 után elkezdődött a parlamenti vita a státusztörvény tervezetéről.
Bár a hét elején még arról írtunk, a státusztörvényt csak a júniusi-júliusi időszakban tárgyalná a parlament, Semjén Zsolt kormányfő-helyettes javaslatára a vitára már pénteken, rendkívüli ülésen sor kerül.
A Telex tudósítása szerint a vitát Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár "nyitotta meg" azzal, hogy ismertette, miket tett a kormány az oktatásért az elmúlt években. Az államtitkár elmondta, hogy a pedagógusképzésre jelentkezők számát sikeresen növelték, ezért lesz utánpótlás, megoldás a tanárhiányra. Ezt követően azt is elmondta, szerinte a "tankerületi rendszer érdeme, hogy a gazdag településeken nem csak jó iskolák vannak, a szegény településeken pedig nem csak rosszak", azt pedig fake news-nak nevezte, hogy a kormány csökkentené a gyógypedagógusok számát.
Ezt követően az államtitkár részletesen ismertette a státusztörvény tervezetét, melynek főbb pontjai a következők:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
